Szegeden is bemutatták G. Nagy Lilla Imola könyvét, a Délvidék titkait

Délvidék titkai címmel írta meg első kötetét a jelenleg Topolyán élő magyar írónő. G. Nagy Lilla Imola azt mondja, nem történelmi beszámolót szeretett volna készíteni, hanem egy olyan könyvet a magyarságról, amelyet a fiatalok is szívesen kezükbe vesznek, és a lelkükre hat. – írja a Délmagyar.

G. Nagy Lilla Imola írónő útja az Alföldről, Püspökladányból indult 1984-ben, viszont már gyermekként mozgalmas életet élt, ötéves koráig tíz helyen laktak édesapja – aki szintén író – hivatása miatt. Vidékies életük volt, azonban édesanyja az Országgyűlés akkori alelnöke volt, így a fővárosba költözött a család. Imola felnőttként továbbállt, tizenkét évig Milánóban modellkedett, bejárva közben a fél világot. Hogy milyen újra hazatérni és ismét magyarnak lenni, és miért is becsülendő szülőföldünk, arra első könyvében hívja fel leginkább a fiatalok figyelmét. A Délvidék titkai című könyvet kedden mutatták be Szegeden a VMDK Szegedi Tagozata Közhasznú Egyesület és a Katolikus Ifjúsági Alapítvány szervezésében.

A magyar népzene segítette át a mélyponton

– Mindig is visszahúzott a szívem, az utolsó egy évem Olaszországban nem volt örömteli, ezen a mélyponton a magyar népzene segített át, amikor kezembe vettem a hegedűmet, és játszottam. Édesapám betegsége és a szerelem volt, ami hazahozott. A páromhoz, Topolyára költöztem, ott éreztem újra igazán magyarnak magam, mintha a gyermekkoromba csöppentem volna vissza. Megdöbbentő volt számomra, hogy mennyire más a határon túl élő magyar fiatalok lelkülete, mint az anyaországban. Nincs telefonnyomkodás az asztalnál, viszont könyvet is kevesen olvasnak, a közelben csak Magyarkanizsán van könyvesbolt, amikor jöttek hozzánk, akkor ámulatba estek, hogy a polcokon mennyi könyvünk van. Teljesen más világ, és ez engem nagyon foglalkoztatott, igényt éreztem arra, hogy könyvet írjak a magyarságról, de olyat, amilyet a fiatalok is szívesen olvasnak – számol be a kezdetekről G. Nagy Lilla Imola.

Minden értéket őriznünk kell

Az elsőkötetes szerző azt mondja, sosem gondolta volna, hogy egyszer majd édesapját követi, és írni kezd, pedig szülei már gyermekkorában tudták, hogy ő lesz az az öt testvér közül, aki tollat ragad.

– Két részből építettem fel. Az első részben inkább az életemről, tapasztalataimról írok, többek közt a modellszakmáról, mert a mai lányok körében ez nagyon népszerű, pedig minden a külsőségekről szól, felesleges a tudás. Aki egészséges értelmiségi, az nem jó modell. Aztán egy családi ebéd során megkaptam a párom dédapjának a búcsúleveleit, amelyeket azelőtt írt, hogy Goli otokra vitték volna. Nagyon megérintett, erről a börtönről csupán egy könyv készült, semmi kutatás nincs róla. Nem történelmi beszámolót és a halottak számolgatását szerettem volna elérni, de fontosnak tartottam, hogy írjak róla, hiszen ez is érintette a magyarságot. Sokan azt sem tudják, hogy mióta élnek Délvidéken magyarok. Erdélyről már sok könyv készült, erről viszont alig találni valamit, sok terület nincs is még feltárva. Úgy vélem, minden olyan értéket, ami a miénk, őriznünk kell, erre próbálom felhívni az ifjúság figyelmét – részletezi Imola, aki szerint őseink a népdalokon keresztül is üzentek egymásnak, a világnak.

Manapság egyre több fiatal vándorol el hazájából, az írónő szerint igazi otthonra viszont sehol sem találni, erről őszintén senki sem beszél, mindenki a csillogásról számol be, de a honvágyról és a befogadatlanságról senki. Milánóban például hiába köszöntek a szomszédnak, furán nézett Imoláékra.

Visszaköltözött Délvidékre

– Nem az a célom, hogy hazahívjam az ifjúságot, ahogyan több kritika is állítja, csupán a lelkületükre szeretnék hatni, és úgy tűnik, sikerül. Még Ausztráliából is rendeltek a könyvemből. Mindennap kapok üzenetet a közösségi oldalon, tanácsokat kérnek tőlem, ritkán van, hogy fiatal segít fiataloknak. Szerintük könnyen olvasható írás, a legtöbben már egy nap alatt elolvassák, és én ezt is szerettem volna, nem tanulmányt adni nekik. Szívből csináltam, és szerintem ebben rejlik a sikerem kulcsa. A legnagyobb sikerként éltem meg, amikor egy pár a kötet elolvasása után két hónappal visszaköltözött Délvidékre – meséli meghatódva az írónő.

Folytatja a munkát G. Nagy Lilla Imola, ezt a témát viszont nem kutatja tovább, Szerbiában több támadás is érte a leírtak kapcsán. Így a történelmet maga mögött hagyva a doroszlói Szentkút csodájáról számol majd be egy zentai hölgy igaz története alapján. A megjelenést karácsonyra datálja. Azt is elárulta, hogy ezt követően regényírásba kezd, témája egyelőre titokban marad, de az biztos, hogy a júniusi ünnepi könyvhéten foghatjuk majd először kezünkben a könyvet.

Forrás: Délmagyar.hu