Kategória: Egyéb

Négy hét várakozás után karácsonykor Krisztus Urunk születését ünnepli a keresztény világ. A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a Gergely-naptárt elfogadó  kereszténység december 25-én, míg a Julián-naptárt használók január 7-én ünneplik (náluk szintén december 25, de a Julián naptár késése miatt ez a Gergely-naptár szerint 7-ére esik). Keleten régebben Epifánia (január 6-án) volt Jézus születésének ünnepe, amely keletről indul el, és Rómában a negyedik században már megülték. Míg keleten továbbra is január 6-án ülték meg Jézus születését, Rómában december 25-ére, a téli napfordulás antik…

Tovább

Ma van Úrjövet negyedik vasárnapja, amely az adventi bizonyosság vasárnapja. Már az előző vasárnap liturgiájában az öröm hangja csendült fel az Egyház ajkán. Ma a várakozást nyugodttá teszi annak a nagy ténynek a tudata és a belőle fakadó bizonyosság, hogy Krisztus eljött. Advent negyedik vasárnapján meggyújtottuk mind a négy gyertyát. Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit, remény, öröm, szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); zsidó nép – akinek megígérte,…

Tovább

A csantavéri származűsú énekesnő egy posztban fejtette ki, mennyire hálás, hogy párja mindig mellette van. Ugyanis amikor egy vizsgálatra mentek, látta, hogy többi kismama egyedül érkezett. Dér Heni hosszú írásban ecsetelte, hogy míg sokáig azt hitte egyedül is képes boldogulni mindennel, most nagyon boldog, hogy párja szinte az összes babával kapcsolatos dologból kiveszi a részét. Még a vizsgálatokra is elkíséri, ami nem minden férfiről mondható el. „Évekig azt gondoltam, az ember egyedül bármire képes, hisz én is mindent egyedül értem el, egyedül hittem magamban, egyedül küzdöttem azért amim van… Azt hittem, ez…

Tovább

A Boldogságos Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepén a katolikus hívek arra emlékeznek, hogy a Szűz Mária mentes volt minden bűntől, az áteredő bűntől is, és annak minden következményétől is, életének – fogantatásának – első pillanatától fogva, Krisztus megváltó érdeméből – írja  a Katolikus Válasz. Az ünnepet keletről vehette át a római Egyház a 7-8. században , a 9. században már nyugaton is ismert volt. A Római Naptárba 1477-ben vették fel. A Szeplőtelen Fogantatás hittétel, 1854-ben IX. Pius pápa nyilvánította kötelezővé. A Szabadkai Egyházmegyében a verbászi és a bácspalánkai templomok búcsút…

Tovább

Advent második vasárnapján a második gyertyát is meggyújtottuk a koszorún, ami a remény szimbóluma. A katolikus Egyház december 6-án emlékezik meg Szent Miklós püspökről, aki nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretete okán a karácsony előhírnöke. Ez a nap egyben a gyermekek által várt Mikulás-ünnep is. A katolikus szimbolika szerint a gyertyák egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak: Ádámra és Évára az első – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit); a választott népre a második – akiknek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény); a harmadik majd Szűz Máriára…

Tovább

Ma kezdődik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. Advent első vasárnapjával megkezdődik az új egyházi év. Az advent Úrjövetelt jelent magyarul s előkészületi idő a karácsony szent ünnepére, amely összesen négy hétig tart. A nagyböjt mintájára alkották meg a régi keresztények, már valamikor az ötödik században. Vajon miért éppen négy hétig tart? A középkori írók szerint a négy hét Krisztus Urunk négyféle eljövetelét jelképezik. Testben – Betlehemben, értelemben minden nap, minden ember halála alkalmával és teljes méltóságban – tudniillik a világ végén. E négy megjelenést…

Tovább