Határon túl Kiemelt 

Orosz katonai felderítődrón lezuhant Zágrábban?

Csütörtök éjjel 11 körül kezdtek csörögni a telefonok a zágrábi rendőrkapitányságon, a város déli részén, a népszerű pihenőhely, a Jarun tó környékén élők jelentették, hogy nagy robbanás rázta meg a környéket. Beszámolóik szerint a robbanás előtt egy tárgyat láttak lezuhanni a levegőből, jelentette a Jutarnji List. A kiérkező rendőrök a tó körüli zöldterületen három méter átmérőjű kráterre bukkantak, később pedig két ejtőernyőt, valamint egy repülő vagy drón, a The Drive szerint egy, az ukrajnai háborúban is bevetett Tu-141 Sztrizs felderítődrón roncsait találták. A rendőrök a szűk értelemben vett helyszínen túl…

Tovább
Határon túl Kiemelt 

Kanadai újságíró: 40 ezer külföldi önkéntes érkezett Kijevbe

Az önkéntesek jelentős többsége egykori katona, írja a Kárpáthír az UNIAN portálra hivatkozva. A legfrissebb információk szerint Kijevbe megközelítőleg 40 ezerre tehető azoknak a külföldi önkénteseknek a száma, akik Ukrajna oldalán akarnak harcolni. Közülük több mint 500-an kanadai állampolgárok, akiknek engedélyezték saját alakulat felállítását. Erről Dean Blundell kanadai újságíró írt Twitter-bejegyzésében.

Tovább
Határon túl Kiemelt 

Már három kárpátaljai áldozata van az orosz–ukrán háborúnak

Egy 20 év körüli nagyszőlősi fiú is életét vesztette kedden a kelet-ukrajnai Harkiv város orosz ostromában, írta Facebook-oldalán Olena Mudra helyi újságíró. A zsurnaliszta beszámolója szerint a 2002-es születésű Valerij Méhes egy tüzérségi lövedék becsapódása következtében halt meg. Társaival még aludtak, amikor az orosz megszálló erők elkezdték bombázni a várost. A nagyszőlősi fiatal a Munkácsi Katonai Líceum végzőse volt 2019-ben. Az újságíró azt nem részletezte, hogy milyen céllal tartózkodótt Harkivban. Valerij az ukrán-orosz háború harmadik kárpátaljai áldozata. Amint azt Kiszó megtudta a gyászhírről beszámoló Olena Mudra újságírótól, a 19 éves…

Tovább
Határon túl Kiemelt 

Harc helyett Kárpátaljára „menekül“ az ukránok egy része, és „pökhendieskedik“

Andrij Baloga (Balogh András?), Munkács polgármestere felszólította a Kárpátaljára érkezett „menekülteket”, hogy viselkedjenek „emberi módon“, különben gyorsan le lesz állítva a „pökhendieskedésük“ – adta hírül vasárnap a mukachevo.net hírportálra hivatkozva a Karpat.in.ua. A kiadvány idézte a Kárpátalja második legnagyobb városának számító Munkács vezetőjét, aki közölte, hogy befutottak az első panaszok a lakóhelyüket kényszerből elhagyókra. Ezt írta:

Tovább
Határon túl Kiemelt 

A kisorosz (ruszin, rutén, rusznák) népcsoportok

Az egész mostani háború egy tragikus testvérháború. Ennek egyik – nem kizárólagos – gyökere a teljesen mesterségesen létrehozott és felturbósított ukranizmus nemzetkoncepciója. Olyan ez, mintha a „székely” mivoltot teljességgel szembeállítanánk a „magyar” mivolttal, ezen felül az összes erdélyi magyar népcsoport elvesztené a saját identitását, és tilos lenne a kalotaszeginek magát kalotaszeginek tartania, és székelynek kéne magát neveznie, és tilos lenne magyarnak tartania magát, ahogy ma a halicsi, vagy a kárpátorosz ruszin is „ukránnak” van hazudva, és szitokszó a ruszin, amin mindig is nevezték az őseik magukat az ukranizmusig. A kisorosz…

Tovább
Határon túl Kiemelt 

Kárpátaljai ruszinok, Rákóczi leghűségesebb népe

RUSZINOK – A „GENS FIDELISSIMA” Az Északkeleti-Kárpátok mindkét oldalán élő keleti szláv ajkú és keleti keresztény (görögkatolikus és görögkeleti) népesség különböző néprajzi csoportjai (dolisnyákok, verhovinaiak [huculok, bojkók, lemkók]) önelnevezésként magukra mindig a „kárpátoroszok” (kарпаторусины; karpatoruszini), a „rusznákok” (pуснакы; rusznaki), vagy a „ruszinok” (pусины; ruszini) kifejezést használták, sohasem az „ukránt”. Néprajzi tájukat pedig „Kárpáti-Oroszország” (Карпатска Русь; Karpatcka Rusz) névvel illették Ukrajnára való bármiféle utalás nélkül. Nem véletlen, hogy a ruszin származású és így görögkatolikus híres érpataki polgármester és a miskolci görögkatolikus eparcha családneve is „Orosz” és nem „Ukrán”… Ismert még a…

Tovább
Határon túl Kiemelt 

Két nap alatt 1600 menekülő érkezett Záhonyba

Az elmúlt két napban mintegy 1600 menekülő érkezett Záhonyba Ukrajnából – tájékoztatta a település polgármestere pénteken az MTI-t. Helmeczi László hangsúlyozta, hogy az érkező emberek döntő többségét rögtön elvitték az ország más térségeibe rokonok, ismerősök, ezért az önkormányzatnak csupán nyolcvan ember, többségében nő és gyermek elhelyezéséről kellett gondoskodnia. Közülük harmincan maradtak tartósan. Közlése szerint a menekülőket a művelődési házban szállásolták el. A matracokat, fekvőhelyeket a lakosság adta össze, illetve pénteken takarókat kaptak a Magyar Vöröskereszttől. A menekülők egyike, egy Tiszaásványról érkezett nő, aki gyermekeivel szintén a záhonyi művelődési házban kapott…

Tovább