Kiemelt Szerbia 

Hányan szánták rá magukat a végzetes lépésre Szerbiában az elmúlt évtizedben?

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint rengetegen, szám szerint 10.469-en követtek el öngyilkosságot Szerbiában 2013-tól kezdve az elmúlt év végéig. Az utóbbi tizenegy évben havi szinten átlagosan 80-an szánták rá magukat a végzetes lépésre. A tavalyi évben ez a sötét statisztika még úgymond enyhébb volt, mint korábban, de így is elég lesújtó, ugyanis 668-an oltották ki saját életüket (496 férfi és 172 nő). Ezen a téren a haladó-szocialista-VMSZ-es szövetség uralmának legrosszabb éve 2013. volt, amikor 1 198-an követtek el öngyilkosságot. (beta.rs nyomán, fotó: 021.rs)

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Vučić: „Nem vagyok olyan, mint Aszad, nem szökök meg az országból“

Aleksandar Vučić szerb elnök a médiának nyilatkozva egyeb között kijelentette: „Ha azt gondolják, olyan vagyok, mint Aszad, hogy majd elmenekülök – hát, nem. Egész életemet Szerbiában töltöttem, hálás vagyok a hazámnak, és itt maradok. Itt a helyem. Küzdeni fogok Szerbiáért és szolgálni csak a saját népemet és Szerbia többi polgárát, sohasem az idegeneket.“ Egyébként Vučić ma találkozik Olaf Scholz német kancellárral, akivel majd elsősorban a lítium kitermeléséről tárgyal. (fonet.rs nyomán, fotó: tanjug.rs)

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Mennyire elégedettek a munkájukkal a szerbiai dolgozók?

Lehangoló tény, hogy a szerbiai munkavállalók túlnyomó többsége elégedetlen a munkájával. Konkrétan: az egyik felmérés szerint Az említett jelenség oka az alacsony bérek mellett a túlterheltségben is keresendő. A munkavállalók nagy része ún. „burnout szindrómától” szenved. Munkahelyi kiégésről van szó, amely fokozott érzelmi megterhelést takar. Számos dolgozó hosszú távú negatív stresszhatások következtében kialakuló fizikai, érzelmi, mentális kimerülésnek van kitéve. (nova.rs nyomán, fotó: N1)  

Tovább
Délvidék Kiemelt Szerbia 

Szerbiai és délvidéki munkások helyzete: Bizonytalan állások, bizonytalan életek

A Szabad és Független Szakszervezetek Szövetsége (ASNS) az Emberi Jogok Napja előtt kiadott közleményében rámutatott, hogy a szerbiai munkavállalók bizonytalanságban élnek: munkahelyi biztonság nélkül, munkásellenes törvényekkel sújtva, állami védelem hiányában, túlfeszített munkarendszerben és a bizonytalan jövőtől való állandó félelemben. Az ASNS hangsúlyozta, hogy a munkavállalók jogai sem a társadalom, sem a politika, sem a média érdeklődésére nem számíthatnak. A szövetség szerint a munkához való jog, a megfelelő bér és pihenés alapvető emberi jogok, amelyek nélkül más jogok sem érvényesülhetnek. Az ASNS felszólította az államot, hogy stratégiáit és intézkedéseit a munkavállalók…

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Tervezett teszt vagy baleset? Hatalmas robbanás rázta meg a belgrádi Cerak városrészt

Körülbelül 11 órakor hatalmas robbanás rázta meg Belgrád Cerak városrészét, amelyet vastag füst követett – számoltak be a helyi lakosok a telegraf.rs cikke szerint. A szemtanúk által készített képeket gyorsan megosztották a közösségi oldalakon, azonban akkor még nem érkezett hivatalos megerősítés a történtekről. A szerb katonaság  később azt nyilatkozta, hogy a Žarkovóban található Védelmi Technikai Intézetben zajlanak tervezett rakétamotor-tesztelések. A katonaság hangsúlyozta, hogy ezek a tesztek szigorúan ellenőrzött körülmények között zajlanak, és sem emberekre, sem a környezetre nem jelentenek veszélyt.

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Párhuzam: Átlagos nyugdíj Szerbiában és Németországban

Aleksandar Vučić szerb elnök az ország „szédületes gazdasági-szociális fejlődéséről” beszél, amely – szavai szerint – túlszárnyalja az összes többi európai ország növekedését. (Ezek szerint pl. akár Németországét is.) Az alábbiakban egy kis párhuzam következik, amely nem biztos, hogy alátámasztja a vezér állítását. Németországban az átlagnyugdíj 1 350 eurót tesz ki. (Az említett járandóság a német bruttó bér 48 százaléka.) Azt sem árt megemlíteni, hogy Németországban az alapvető (főleg élelmiszeripari) árucikkek nem kis része olcsóbb, mint Szerbiában. (blic.rs nyomán, fotó: 24sedam.rs)

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Tovább mélyült a szakadék a szegények és a gazdagok között Szerbiában: havi négyszáztól húszezer euróig

Az Eurostat adatai arról tanúskodnak, hogy – európai viszonylatban – Szerbiában a legnagyobbak a különbségek a gazdagok és a szegények között. Legújabb mérés szerint közel egymillió szerbiai alkalmazott a minimálbérnél (47 ezer dinárnál) is kevesebbet keres. Ezzel szemben Például Dušan Bajatović (szocialista káder), a hatalmas veszteséget felhalmozó állami vállalat, a Szerbiai Gázművek igazgatója, aki még legalább három zsíros funkcióval rendelkezik, havonta mintegy 21 ezer eurót kap kézhez. Jorgovanka Tabaković (egykori šešeljista radikális, most haladó), a Szerb Nemzeti Bank kormányzója havonta több mint 5 ezer eurót visz haza. Szavai szerint ez…

Tovább
Délvidék Kiemelt Szerbia 

Újabb sztrájkhullám a délvidéki iskolákban: tiltakozó menet és rövidített órák

A délvidéki és valjevói iskolákban a jövő héten folytatódik az oktatási dolgozók sztrájkja, amely során az órák 15 perccel rövidülnek, írja a direktno.rs. December 12-én Újvidéken tiltakozó felvonulást is tartanak, amely a Mihajlo Pupin Műszaki Iskolától indul, és a báni palota előtt ér véget. A szakszervezetek követelik, hogy a kezdő oktatói fizetéseket emeljék a szerbiai átlagbér szintjére, ahogy azt egy tavaly októberben aláírt, de eddig nem teljesített protokoll rögzítette. A kormány anyagi források hiányára hivatkozva halogatja a megvalósítást.

Tovább
Kiemelt Szerbia 

Nyolc tagország nem támogatja az újabb EU-s csatlakozási fejezet megnyitását Szerbiával

A mostani ülésen nyolc tagország – a három balti állam, Svédország, Finnország, Hollandia, Horvátország és Bulgária – ellenezte az előrelépést. Bulgária így már nem csak Észak-Macedóniát igyekszik kívül tartani az EU-n, hanem Szerbiát is – közli a balk.hu. Az Európai Unió tagállamainak nagykövetei újabb ülést tartottak, hogy megvitassák a 3-as számú fejezet, vagyis a versenyképesség és inkluzív növekedés témakörének megnyitását Szerbia EU-csatlakozási folyamatában. Ez már a harmadik nagyköveti szintű megbeszélés volt, amely nem hozta meg a szükséges konszenzust, ráadásul nyolc ország utasította el a fejezet megnyitását Szerbiával. Az Európai Unió…

Tovább