Magyar külügyminiszter: „Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon, jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”
A fideszes Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodája által szervezett csütörtöki konferencián a Nyugat-Balkán (ezen belül pedig Szerbia) uniós csatlakozásának gazdasági vetületeiről beszélt.
A miniszter által elmondottak ismét bebizonyították, hogy a Fidesz-kormány politikájában nyoma sincs a (még meglévő) külhoni magyarság politikai, nemzeti, de gazdasági érdekeinek nyomonkövetéséről, felkarolásáról sem. Hogy ez miért is van így, azt már portálunkon számtalanszor részleteztük, most hadd idézzük inkább Szijjártó szavait.
– Hatalmas gazdasági lehetőséget rejt magában a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása, ugyanakkor komoly problémát okozhat, ha ezek az országok az EU-n kívül maradnak – hangsúlyozta a konferencián Szijjártó Péter, aki afféle magyar Aleksandar Vučićként szónokolt.
A nyugat-balkáni államok GDP-növekedési rátája – ha jóval alacsonyabb bázisról is – eléri vagy felülmúlja az uniós átlagot, a biztonsági szempontokat figyelembe véve pedig, ha stabil és integrált ez a térség, akkor sokkal nagyobb az esély az unióba tartó migráció megállítására (Kit érdekel a határon túli magyarok sorsa? – a szerk. megjegyzése.)
Szijjártó Péter elmondta, hogy őt „sokkolta, amikor elolvasta az Európai Bizottság beszámolóját, amely 2025-re jelezte reálisnak a csatlakozási folyamatban legjobban álló két állam, Montenegró és Szerbia tagfelvételét”.
Kijelentette, „Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon; ha Szerbia stabil, akkor jó reményünk van arra, hogy a Nyugat-Balkán stabil lesz”, de nehéz időket hozhat, ha Belgrád elveszti a csatlakozás iránti lelkesedését. (Kit érdekel a határon túli magyarok sorsa? – a szerk. megjegyzése másodszor.)
Szijjártó visszautasította, hogy uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatt: „Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint a szomszédos uniós tagállamok”. (A szerb kormány szemében a Délvidékre integrált menekültek bármelyike többet ér, mint a helyi magyarság, ez csak egy a számtalan ellenpélda közül – a szerk. megjegyzése harmadszor.)
„Hogyan várhatjuk el a szerbektől, hogy vágják el a szálakat Oroszországgal, amikor nem adjuk meg a pozitív visszajelzést, hogy integrálódhatnak hozzánk?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter, amellett érvelve, hogy mihamarabb meg kell nyitni azokat a fejezeteket a csatlakozási tárgyalásokon, amelyek esetében ezt eddig nem tették meg. (Kit érdekel a határon túli magyarok sorsa? – a szerk. megjegyzése negyedszer.)
(MTI nyomán)
