Lesz-e Szabadkának újra népszínháza?
Amikor 2007-ben lebontották a szabadkai színházat, azt ígérték, 2011-re elkészül. Menet közben 2012-re módosították a határidőt, ám már két éve semmi nem történt a városközpontban levő építőhelyen. Most pedig ismét bontani készülnek, mégpedig olyan betonfalakat, amelyek már megépültek: a korzó felőli részen két emelet, a zöld szökőkút felől pedig az egyik majdani színházterem ítéltetett feleslegesnek a városvezetők részéről.
Már a 2007-es bontás előtt elhangzott, elegendő lenne ugyanolyanra újjáépíteni a színházépületet, az újjáépített falak, a kicserélt tető, a modern színháztechnikai eszközök 8 millió eurónál nem kerülnének többe. Olyasmi is elhangzott, szintén a bontás előtt, hogy elegendő lenne a tetőszerkezet cseréje, az állagmegóvás terén elvégezni a legfontosabbat és ezzel időt nyertek volna a rekonstrukciós tervek elkészítéséhez, pályázni uniós támogatásért.
Ám a városi parlament a 22–25 millió eurós beruházás mellett döntött. A köztársasági és a tartományi kormány a költségek 45-45 százalékának, a város 10 százalékának a fedezését vállalta magára. Ha mindenki tartotta volna magát a szerződésben foglaltakhoz, és felépül a színházépület, három teremmel, a legmodernebb színpadi technikákkal, tetszetős külalakkal, ma már nem is lenne téma a színházépítés, az emberek gyönyörködnének a régió egyik legszebb, legmodernebb színházépületében.
Már induláskor hiányzott a politikai akarat minden szinten, az a meggyőződés, hogy nemcsak Belgrád, hanem Szabadka is megérdemli, hogy legyen olyan modern színháza, ahol XXI. századi körülmények várják a nézőket, emberi körülmények között dolgoznak a színészek, ahol koncerteket, opera- és balettelőadásokat, nagyobb tanácskozásokat lehet tartani.
Miközben az emberek már 5 éve nap mint nap a város szívében az égre meredező vasbetonszerkezetet kerülgetik, a város vezetői terveket kovácsolnak, milyen megoldást lehetne találni, hogy ne csúfítsa a városképet ez a félig kész építmény, hisz az építőhely fenntartása is havonta több ezer euróba kerül a városnak. Egyébként, a rendelkezésre álló adatok szerint 1998-tól valamivel több mint 490 millió dinárt költöttek a tervezésre, az építkezésre, ez több mint 4 millió euró, a pénz pedig a szerbiai művelődési minisztériumtól és a Tartományi Nagyberuházási Alaptól érkezett.
Már tavaly októberben döntést hozott a városi parlament az építkezés leállításáról, és megbízta az akkori polgármestert, alakítson egy szakértői bizottságot, amely kidolgozza majd a kisebb színházépület terveit. Jókora késéssel megalakult a bizottság, el is kezdett dolgozni. Idén tavasszal röppent fel a hír, hogy az osztrák Cineplexx Kft. szerbiai leányvállalata egy 6000 négyzetméteres részt venne bérbe az épülőfélben levő objektumban, és mintegy 3 millió eurót szeretne beruházni, hogy egy többtermes filmszínházat működtethessen. Ehhez a kivitelezési terv módosítására lett volna szükség. A jelenlegi polgármester minapi nyilatkozata, miszerint a jelenleg 17 ezer négyzetméteres épület 10 ezer négyzetméterre csökkenne. Ebből valamivel több, mint 8 ezer négyzetméter szolgálja a színházat, a földszinten pedig 2 ezer négyzetmétert foglalnának el az üzlethelyiségek. Állítása szerint a technológia, amelyet a bontáskor, vagyis a vasbetonelemek eltávolításakor alkalmaznak majd, nem sodorná veszélybe a létesítmény egészének stabilitását.
(Magyar Szó nyomán – T. T.)
[important color=red title=Délhír kommentár:]A cikk nem említi, hogy a Népszínház Igazgatóbizottságának elnöke Kasza József, a VMSZ volt elnöke, az Agrobank szabadkai fiókintézetének volt igazgatója és még ki tudja, hány cégnek, intézmények a funkcionáriusa, aki jelenleg vizsgálati fogságban van Belgrádban. Vajon, ha kivizsgálnák a Népszínház beruházásai körüli mutyikat, mekkora elsikkasztott összegekre találnának? Ne feledjük, hogy a színház bontásából fennmaradt téglarengeteget is ,,ismeretlenek” pár éve ,,észrevétlenül” szétlopták. Sokan beszélik Szabadkán, hogy a téglák a Csantavéri úton, a város kijáratánál épült gyártelep kerítésébe és raktárak falazatába lett beépítve.
A magyar pártok közül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – akik egy-két év kivételével végig a városi hatalom része volt – alkalmanként felemelte a szavát a Népszínház munkálatainak lassúsága és az állami támogatások elmaradása miatt. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnöke, Sepsey Csaba és a VMDP szabadkai szervezetének ex-elnöke, Almási Szilárd kezdeményezték egy tényfeltáró bizottság felállítását. A Magyar Remény Mozgalom (MRM) vezetősége tavaly októberben a következőképpen fogalmazott: ,,Az MRM véleménye szerint a jövő évi önkormányzati választások után Szabadka Város Önkormányzatában az építkezési beruházások teljes felülvizsgálatára lesz szükség, valamint az 1991 óta történt minden beruházás teljes korrupciós átvilágítását is véghez kell vinni, majd pedig az eredmények függvényében a pénzek elherdálásáért felelős vállakozókat, vezetőket és politikusokat jogi felelősségre kell vonni! “[/important]
