Emlékmű-ügy: Békés végkifejlet az albánoknak köszönhetően
Ha nem történik semmi váratlan, a hat dél-szerbiai albán párt holnap hivatalosan is megerősíti, hogy Preševo központjából áthelyezik a szerbek által gyűlölt, albán gerillaharcosok tiszteletére felállított emlékművet. Állítólag Prištinából és Tiranából szugerálták ezt a megoldást. A kőtábla a preševói dzsámi vagy a művelődési otthon udvarában kap helyet.
Bármennyire is fanatikus nép hírében állnak, az albánok tehát megmutatták, hogy nem ők azok, akik mindenáron konfliktusokat provokálnak ki, s ha kell hajlandóak engedni.
A szerb állam ugyanakkor meglehetősen gőgös és fölényeskedő módon kezelte az emlékmű körüli válságot, amely legrosszabb esetben akár lángba boríthatta volna az egész balkáni térséget.
Ezúttal is megmutatkozott, hogy a szerbek nem tudják elviselni mások hőseit és nem tartják tiszteletben a mai Szerbia területén élő nemzeti kisebbségek érzelmeit és érzékenységét, valamint azt, hogy nem mindenki látja úgy a múltat és a történelmet, mint ők. Csak a „mennyei népnek” lehetnek hősei és dicső múltja.Sajnos az ilyen viszonyulás a délvidéki magyarságot is gyakran sújtja. Elég megemlíteni a betiltott vagy a nyomás alatt levő magyar nemzeti táborokat és rendezvényeket, vagy azt, hogy az egész szerb sajtó – a liberális és a konzervatív egyaránt – az 1848-as forradalom és szabadságharc szabadkai központi ünnepségét náci tivornyának nevezte…
F. L.
