Az ENSZ elé kerülhetnek a szigetviták
A Fülöp-szigetek az ENSZ döntőbíróságához fordult a Dél-kínai-tenger néhány szigetének birtoklása miatt Kínával fennálló vitájával – közölte kedden Albert del Rosario külügyminiszter.
Hozzátette, tárcája berendelte Kína manilai nagykövetét, hogy tájékoztassa a Peking által ellenzett lépésről, amelyhez a jogalapot, mint mondta, az ENSZ 1982-ben született, mindkét ország által aláírt tengerjogi egyezménye (UNCLOS) nyújtja.
Kína sajátjának tekinti a Dél-kínai-tenger szinte egészét. A térség a világkereskedelem szempontjából létfontosságú tengeri útvonalak csomópontja, és jelentős, még kiaknázatlan kőolaj- és földgázlelőhelyeket, valamint halászati lehetőségeket rejt. Peking azt hangoztatja, hogy területi követelései „történelmi tényeken és bizonyítékokon” alapulnak.
Folyamatos a konfliktus az országok között
Az 1990-es évek közepén Peking érvényesítette fennhatóságát a Spratley-szigetek néhány tagja felett, amelyekről a Fülöp-szigetek végül lemondott. Manila azonban továbbra is magának követeli a Scarborough-zátonyt és térségét. Emiatt a feleknek tavaly júniusig több incidensük is volt egymással. Benigno Aquino elnök tavaly júniusban e konfliktussal összefüggésben erősítette meg a Fülöp-szigetek katonai együttműködését az Egyesült államokkal, Washington azonban többször hangoztatta: azt szeretné, ha a zátony feletti vita békésen oldódna meg.
Rosario a sajtónak azt mondta, hogy „a Fülöp-szigetek kimerített szinte minden rendelkezésre álló politikai és diplomáciai lehetőséget, hogy békésen rendezhesse Kínával fennálló tengeri vitáit. […] Azt reméljük, hogy a bírósági eljárás tartós megoldást eredményez majd.”
„Kína tartózkodjon az illegális tevékenységektől”
Az ENSZ döntőbíróságához intézett folyamodványában Manila azt követeli, hogy Kína „tartózkodjon minden olyan illegális tevékenységtől, amely sérti a Fülöp-szigeteknek az 1982-es UNCLOS-egyezmény által garantált szuverenitását és fennhatóságát”.
A Fülöp-szigeteken kívül Kínának Japánnal, Bruneijel, Malajziával, Vietnammal és Tajvannal szemben is területi követelései vannak a Kelet-kínai- és a Dél-kínai-tengeren. Peking az utóbbi években mindinkább követelőzően lép fel területi igényeinek érvényesítésében, késznek mutatva magát az esetleges konfliktusokra is.
Japán és Kína békülne
Pekingbe érkezett a kisebbik japán kormányzópárt vezetője, Jamagucsi Nacuo, hogy javítsa a Kína és Japán közötti viszonyt, amely a kibékíthetetlen szigetvita miatt az utóbbi évtizedek mélypontjára jutott – derül ki keddi sajtójelentésekből.
(MTI-Gye)