Az áruló szavai (részlet egy Gyurcsány-interjúból)
Gyurcsány Ferencet senkinek sem kell bemutani. A minden idők egyik legnagyob magyar árulója interjút adott a felvidéki bumm.sk portálnak. Ebből közlünk egy részletet. Lehet rajta nevetni, bosszankodni, mérgelődni, köpni egy nagyot, káromkodni. Kinek mi esik jól.
A politika alapja a bizalom és a hitelesség. Ugyanakkor az egész ország emlékszik olyan mondatokra, amikor ön kijelentette, hogy hazudtunk. Vagy más kijelentésre, amikor elismerte, hogy hibákat követtek, csak ezt hétköznapibb nyelven fogalmazva.
Elkúrtuk, ezt mondtam.
… de mi a garancia arra, hogy a jövőben igazat fog mondani?
Érteni kell egy ilyen beszédnek a kontextusát, és nem csak a szavait. Amikor azt mondjuk, hazudtunk reggel-délben-este, akkor az nem azt jelenti, mint a hétköznapi életben, hanem, hogy nem voltunk elég bátrak, ti hülyék! Hogy szakítsunk ezer dologgal, és ugyanúgy ringatjuk a választóinkat egy tévhitben, mint mindenki ebben az országban. És az országhoz még hozzáteszek egy jelzőt. Ez egy szenvedélyes és indulatos szöveg, aminek van egy funkciója, mint egy drámai monológnak. Énszerintem, akinek van ehhez füle és szíve, az érti ezt a beszédet. De kétségtelen, hogy a politikai ellenfelek nem teszik meg azt a szívességet, hogy ne a szavak elsődleges jelentése alapján ítéljenek.
Pár napja korábbi pártársai kijelentették, hogy rossz kérdésre rossz választ adtak december 5-én. Ezen felül bocsánatot is kértek. Ön miként látja jelenleg?
A kérdés az nagyon rossz volt, és nem véletlen, hogy a Fidesz is kormányon kerülte. A kérdést is elutasította. Egy rossz belpolitikai játszma kérdése lett. Tartalmilag ma is egyetértek a válaszokkal. Legfeljebb abban kárhoztatnánk magunkat, hogy a kampány leegyszerűsítő logikájában, ahol millióknak kell elmondanod, ott nem lehet hosszú elméleti kifejtést elmondani, ott a választó számára a legegyszerűbb érveket használod, mint a szociális érveket, ami kétségkívül lehet bántó. De én azon kevés politikusok közé tartozom, aki azt mondja, hogy a német gyakorlatot kell folytatni, aki hazatelepül Magyarországra, magyar felmenőkkel, az lényegében azonnal kapja meg az állampolgárságot. Ne kelljen neki kivárni sok-sok évet. Az állampolgárság az állam és a területén élő polgárok közti jogkötelesség és szolidaritás viszony, nem pedig kárpótlás történelmi sérelmekre.
Rendre említi a jogi részét a dolognak, ugyanakkor 2004-ben a javaslat nem tartalmazta még a választói jogot. Mindamellett számtalan nyugati demokráciában használatos a kettős állampolgárság. Magyarország demográfiai adatait ismerve ugyancsak számtalan érv támasztja alá ennek támogatását. Ugyancsak teljesen mellőzi a gazdasági érveket, vagy csak néhányat emel ki. Komáromban vagyunk, ahol a déli részen az ipari parkban nagyon nagy mértékben hozzájárultak a Szlovákiából ingázók a fejlődéshez. Ezt alátámaszthatja a DK komáromi vezetője, Konczer Erik, aki a parkot vezette. A korábbi polgármester, jelenleg szintén DK-s Zatykó János elmondhatja, hogy mennyi bevétele volt a városnak iparűzési adóból, és milyen mértékben járultak ehhez hozzá a túloldalról. Ezek az érvek rendre kimaradnak.
Ehhez nem állampolgárság kell, hanem nyitott kultúra, egy befogadó ország, nyelvismeret. Az állampolgárság nem erről szól. Ha valaki, akkor az én pártom ebben a fajta nyitottságban nagyon hisz. Itt van egy torz világ, amit építünk. Nem abban van vita közöttünk, hogy nyilván sok ember számára nyomorú dolog volt, hogy átlépett rajtuk a határ, mivel ez egy személyes nemzeti tragédia. De mint egy sor más tragédia, visszafelé nem oldható meg. Ne adja az isten, hogy egyszer legyen egy olyan magyar kormány, amit a határon túliak többletszavazatával választanak meg. Amit egy ilyen hoz destabilizációban, meg a magyar ügyek szembenállásában, azt nem szeretném megismerni. Szerintem a tűzzel játszik az, aki ezt teszi.
Azt jelentette ki a lakossági fórumon, hogy ugyanazt gondolja az állampolgársági ügyről, mint Markó Béla. Mi is az pontosan?
Markó Béla másfél hónappal ezelőtt adott egy nagy interjút a Népszabadságnak. Ugyan az én álláspontomnak két része van: az egyik az állampolgárság automatikus megadásának elvi elutasítása és van még egy mondat, ami a választójogról szól. Markó Béla azt mondta, hogy ő egyébként nem kéri a magyar állampolgárságot, és azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy ők döntsenek arról, milyen politika legyen Magyarországon. Én is ezt gondolom.
(bumm.sk)
