Az ipari forradalomtól a Terminátorig – avagy a szükségszerű munkanélküliség

Olvasóink közül talán sokan látták a Terminátor trilógiát, ismerik a kiborg fogalmat, hallottak a gonosz Skynetről és persze John Conorról is. Annak idején hatalmas sikert aratott a film. Lényegében az emberek és a robotok harcáról szól, de elképzelhetetlen mindaz, amit ezekben a filmekben bemutatnak?

Hogyan jutott el az emberiség az ipari forradalomtól napjaink munkanélküliségéhez, és hogy jön ide a Terminátor?  Kezdjük a legelején…

Az ipari forradalom 1769 és 1850 között zajlott le, legjelentősebb pedig Nagy-Britanniában volt. (Cikkünkben nem kívánunk kitérni a forradalom vívmányaira és a feltalálók kilétére, csupán a teljesség igénye nélkül említünk meg néhányat.) Az áttörést James Watt gőzgépe jelentette, majd a textiliparban mentek végbe jelentős változások és munkaerő felesleg jött létre- Elkezdődött a falvakból a városokba való vándorlás, az időjárási viszonyok miatti kevés, rossz minőségű termés az élelmiszerek árait az egekbe emelte, a munkanélküliek száma pedig egyre csak nőtt. A textiliparban megjelent a John Kay által készített gyorsvetélő, majd néhány évtized alatt robbanásszerű fejlődés volt tapasztalható. Megjelentek a kéttűágyas kötőgépek, a fonógépek, a kártológépek, a korszak csúcspontját a gőzgépel hajtott szövőgép volt, amit Edmunkd Cartwright állított csatasorba 1787-ben.

Bár csodálatos gépezetnek számított a szövőgép, mégis emberek százai kerültek az utcára miatta. Az iparosodás számos társadalmi feszültséggel járt, sokan a megélhetésüket féltették a gépektől. Gyakoriak voltak emiatt a gyárak elleni szabotázsakciók, amelyek számos esetben a – vitatott megítélésű – luddita mozgalomhoz voltak köthetők.

Névadója Ned Ludlam, röviden Ned Ludd vagy Ludd tábornok, aki bár eredetileg minden bizonnyal létező személy volt, de az ismeretlenség homálya miatt mítikus hőssé vált. A munkások mozgalma volt a luddizmus. A munkájukat féltők eleinte szövőszékek felgyújtásával demonstráltak, többször fegyveres összetűzésbe kerültek a hatóságokkal, de egész gyárakat gyújtottak fel és romboltak le. A fejlődés azonban megállíthatatlan volt. Sokan bírálták, és bírálják őket napjainkban is, de ha átvetítjük ezeket a gondolatokat egy délvidéki ember gondolataira, talán ők jobban meg tudják érteni, miért is harcoltak a gépesítés ellen egy évszázaddal ezelőtt.

A 2012-es adatok szerint Szerbiában 23,7 százalékra nőtt a munkanélküliség. Az statisztikai hivatal adatai szerint a 15-24 év közöttiek között 51,9 százalékos a munkanélküliség, a 25-34 év közöttiek körében pedig 32 százalékos. A mezőgazdaság korábban munkalehetőséget biztosított rengeteg embernek, akik mára már kiszorultak belőle, s ma munkanélküliséggel küzdenek. Eltűntek már a régi arató asszonyok dalai is, nincs több kaszáló édesapának vitt szalonna és kenyér, nincs már szükség kukoricaszedőkre, mákszedőkre, sőt, az utóbbi időben már a cukorrépát sem kell eggyelni. Nem kell már kapálni a földeket, mert megoldja a permet, nem kell legeltetni a birkákat, mert már van a boltban takarmány, fejőgépekkel oldódik meg a tejtermelés, etetőgépek vannak a farmokon, koppasztó gépek a vágóhidakon, és még sorolhatnánk napestig, hogy melyek azok a munkaterületek, amelyeket már meghódítottak a gépek. A fene nagy jólét, gyorsaság és ipari fejlődés viszont a társadalmi rétegek egyre jelentősebb eltávolodását okozzák.

A napszám már nem kifizetődő, így a munkások vagy arra kényszerülnek, hogy szinte éhbérért dolgozzanak, vagy a gazda az egyszerűbb és olcsóbb megoldást választja, egy munkást és naftát fizet csak. Természetesen nem elítélendő, hisz a gazdának is meg kell élnie, korábbi mondatunkkal csupán arra kívántunk rámutatni, hogy a fejlődés nem mindenki számára hozott jólétet és boldogságot.

A továbbiakban néhány képpel, videóval illusztráljuk, a folyamatot a fejlődéstől a munkanélküliségig.

Hasonlítsuk össze az alábbi kép és videó alapján, hogy hány ember kellett száz évvel ezelőtt a gyártósorokra, és hány kell napjainkban:

(A videó angol nyelvű, de a bemutatott képek miatt nyelvtudás nélkül is érdemes megtekinteni)

Nézzük a mezőgazdaságot:

S hogy melyek még azok a területek, amiket meghódítottak a gépek, a robotok és az intelligens eszközök?

A háztartások robotizálása a ’90-es évek végén gyorsult fel, ekkor jelentek meg azok a kis gömbölyded, önműködő szerkezetek, melyek végigpásztázva a padlót felszedik a koszt, még a konektort is megkeresik maguknak hogy föltöltsék lemerült akksijukat. Később számtalan, a háztartásokban alkalmazható robot látott napvilágot a „macska alatt almot cserélő” robottól a vasaló, sőt, törölközö hajtogató vagy a palacsintasütő robotig. 

Az ipari robotok tevékenysége gyakorlatilag az emberi élettér összes területére kiterjed: dolgoznak a gyárakban, a kórházakban, a bányákban, a katonaságnál, a kutatóintézetekben stb. Képesek elvégezni az emberek számárú túl nehéz, vagy az egészségre káros feladatokat is, de munkabírásuk miatt lényegében mindenben lekörözik az embereket. A robotok évi 8000 órát is képesek dolgozni, ami napi 22 órát jelent, míg az emberek ha minden nap 12 órán keresztül húzzák az igát, az akkor is csak évi 4380 óra munka, s ebben nincs benne egy vasárnap sem, egy ünnep, betegszabadság, szabadnap pedig végképp elfejeltendő.

Robotok az orvostudományban

A műtéti eljárások robotizálására már több kísérletet folytattak, így napjainkban nem újdonság a hálózaton keresztül végzett „távgyógyítás” sem. Persze ne a tévéhálózatból az éteren át gyógyító kuruzslókra gondolj! Arról van szó, hogy ma már bevett eljárás, hogy az orvos akár több száz kilométerre is lehet a betegétől, mégis meg tudja műteni egy sebészrobot és a hozzá kapcsolt irányító hálózat segítségével.

Az egyik legsikeresebb és már 2000 óta alkalmazott sebészrobot a Intuitive Surgical Inc. Által fejlesztett Da Vinci. Ez volt az első olyan szerkezet, amely megkapta az engedélyt, hogy vágásokat ejtsen és varratokat helyezzen el a betegek testén, illetve testében. A robot karjai egy 1 centiméter átmérőjű bemetszésen keresztül jutnak a beteg testébe, akárcsak a laparoszkópos eljárások során. A „minimál-invazív” eljárásnak nevezett módszer sokkal kevésbé kockázatos, mint a hagyományos műtétek, így a sebészrobottal sokkal több beteg gyógyítható meg. A robotizált műtét során a pácienst egy speciális műtőasztalhoz rögzítik, a műtétet pedig a robotkarok végzik el, melyeket az (élő) sebész egy konzol segítségével irányít. Az egész folyamatot pedig egy nagyfelbontású, háromdimenziós endoszkóp és a hozzá kapcsolódó képfeldolgozó rendszer segítségével tudják nyomon követni.

A mesterséges intelligencia már létezik:

A robotok azonban nem csak a műtőasztal mellett követelnek maguknak helyet: a kutatási munkákban éppúgy képesek részt venni: kísérleteket terveznek, végrehajtják, sőt, az eredmények alapján új hipotéziseket állítanak föl, majd újabb kísérleteket terveznek meg. És ez még mindig nem minden: az intelligens robotok egyenesen feltalálók. Egy egészen hétköznapi eszközt, az „Oral-B CrossAction” fogkefét pl. robotok tervezték és alkották meg. Kétségtelen, hogy ezek a robotok már intelligensek.

De mi is a a mesterséges intelligencia? Általában az intelligenciát bizonyos mennyiségű tudáshoz kötik, vagyis az intelligens, akinek van problémamegoldó képessége, absztraháló és általánosítás képessége, felismeri az analógiákat különböző szituációkban, valamint azonosítja az alakokat, érti és helyesen használja a nyelvet, tud alkalmazkodni és tanulni, valamint felismeri és javítja saját hibáit.

Ezen kritériumok alapján már számtalan mesterséges intelligenciával működő robot létezik. Ilyen pl. a Fujitsu univerzális humanoid robotja, aki egy szálloda portásaként „dolgozik”. A hotelbe érkező vendégeknek köszön, elkíséri őket a liftig, lehívja azt, kézikocsira rakja a vendégek csomagjait és utánuk viszi. A körülötte lévő embereket és a tárgyakat nyolc kamerája segítségével érzékeli. Ha megszólítják, összetett érzékelőrendszere segítségével képes megállapítani, hogy honnan jön a hang, és fejét abba az irányba fordítja. Megérti az egyszerűbb kérdéseket, és válaszol is rájuk, emellett tanulásra is képes: a számítógéphez önállóan is tud kapcsolódni és információt keresni akár az interneten.

A mesterséges intellingencia már legyőzte az embert!

Legalábbis az Egyesült Államok legnépszerűbb vetélkedőjében. Az IBM cég Watson névre keresztelt szuperszámítógépe a belé táplált mesterséges intelligencia révén két hús-vér játékost győzött le, akik korábban minden játékot megnyertek. A gép képes volt tökéletesen megérteni az emberek beszélgetését, és a kérdésekre a legvalószínűbb válaszokat adta. Egyetlen hibaként azt rótták fel neki, hogy nincs humora.

Robothadsereg:

Az Egyesült Államok haderő-reform programjának, az FCS-nek (Future Combat System – Jövő Harci Rendszere) a robotizálás az egyik fő eleme. Már most is több mint ezer harci robot szolgál az amerikai fegyveres erőknél. A szárazföldi egységek munkáját a „Talon” és az „iRobot” segíti. A Talon robotok kis lánctalpas járművek, melyeket laptopról, rádiójelekkel vezérelnek és általában gyanús csomagok távolról való vizsgálására használják. Afganisztánban és Irakban több mint húszezer bevetésben vettek már részt. Az iRobot távirányítás nélküli akciókra is képes, általában épületbelsők, városrészek földerítését végzi a harc előtt. Nemcsak képeket közvetít az általa bejárt területről, de pontos térképet is rajzol róla.

Intelligens lövedékek, rakéták:

Az amerikai Nemzeti Nukleáris Biztonsági Hivatal Sandia Laboratóriumában Red Jones and Brian Kast kifejlesztett és szabadalmaztatott egy olyan önvezérlő töltényt, amely képes változtatni a röppályáját, és akár két kilométerről is eltalálni egy mozgó célpontot. Az intelligens tölténnyel úgy lehet lövöldözni, mint Angelina Jolie a Wantedban, vagy a Gyilkos robotok Tom Selleckre. A tíz centiméter hosszú, dart-szerű, kis kaliberű fegyverekbe alkalmas golyó az orrában elhelyezett optikai szenzorokkal méri be a lézersugárral megjelölt célpontot. Amikor a célpont – például egy teherautó – a kilövés után elmozdul, a szenzorok ezt érzékelik, a töltényen található apró kormányozó szárnyak pedig korrigálják a lövedék röppályáját, így az továbbra is a célpontra tart.

A szabadalmi bejelentésben a Sandia azt írta, hogy a számítógépes szimulációk alapján egy vezérlés nélküli lövedék valós körülmények között akár kilenc méterrel is elvéthet egy ezer méternél távolabbi célpontot, míg az önvezérelt golyóknál a tévesztés mértéke húsz centimeteren belül van. A töltényt élőben éjszaka tesztelték egy, a csúcsára erősített világító leddel, mely a kilövés után is tovább működött, így bebizonyították, hogy a golyó áramkörei túlélik a tüzelés pillanatát.

Drónok:

A távirányítású katonai drónok után a civil légiközlekedésben is megjelenhetnek a gépeket távolról vezérlő pilóták. Az első ilyen gépek tesztje már megkezddöttt az Egyesült Királyságban -adta hírül a The Economist üzleti lap. A civil gép dolga még nehezebb, mint a katonai drónoké. Azok olyan területek felett repülnek, ahol civil légiforgalom nincs. A pilóta nélküli repülőkkel olcsóbban lehetne forgalomfigyelést, határvédelmet, rendőrségi repülést vagy a villamoshálózat vezetékeinek légi ellenőrzését végezni. Emellett a nukleáris balesetek és erdőtüzek helyszíneit úgy lehetne a levegőből szemmel tartani, hogy a pilóta élete egy pillanatig sem forog veszélyben. A The Economist által megkérdezett elemzők szerint a pilóta nélküli civil repülés 2020-ra várható.

A kiborg már létezik!

A legismertebb kiborg nem más, mint a Terminátor: élő szövet a fémvázon – vagyis az ember és a robot összekapcsolódásából született lény. Kevin Warwick egyetemi tanár maga is félig Terminátorrá vált, miután egy műtéttel a csuklójában futó érző és mozgatóidegekhez internetkapcsolatra képes implantátumokat operáltatott, majd a netre felkapcsolódva „átnyúlt” az óceánon, és a robotkézzel érzékelte (mintha saját ujjaival tapogatta volna) és mozgatta az ottani céltárgyakat. Az élmény után azt mondta, tudósként örül, hogy egy lépést tehetett a jövőbe, és tovább akar haladni a kiborggá válás útján.

Felvetődik a kérdés, hogy ilyen gyorsaságú fejlődés mellett meddig kell várnunk a „terminátorokra”? A film szerint 2029-ben küldik vissza a jövőből az elsőt, a korábbi tények ismeretében pedig sok cég betölthetné a Skynet szerepét.

hvg, Index, Origo,The Economist, Sandia, techcorner, chemgeneration, Wikipedia nyomán Sz.B.