Magyarellenes megnyilvánulás Ungváron (is)
A minap vidékünkön eddig több évtizede nem tapasztalt módon súlyos személyi atrocitásokra került sor március 15-e alkalmából.
A hosszúhétvége alkalmából a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceumba látogattak testvér gimnáziumunkból a Győri és a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból jótevőink, kik fennállásunk óta támogatnak bennünket. Pedagógus családokról van szó. Nemzeti ünnepünk alkalmából Kárpátalja nevezetességeit tekintettük meg.
Szombaton tizenegy óra körül Ungvárra érkeztünk. Kirándulásunkat Petőfi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdtük. A koszorúzás megható volt, elénekeltük a Szózatot, majd folytattuk utunkat gyalog szerrel a belváros irányába. Körülbelül fél óra elteltével az ungvári görögkatolikus bazilikához érkeztünk. A csoportban 7 felnőtt és 5 kiskorú gyermek (9 évestől, 16-ig) volt. Alig, hogy a bazilikához érkeztünk körülbelül egy 25 főből álló szélsőséges csoport pillanatok alatt közrefogott és bekerített minket. Mindannyiunkon kokárda volt s volt nálunk egy koszorú is mellyel intézményünk névadója előtt, Sztojka Sándor püspökatya síremlékénél szerettük volna leróni kegyeletünket… Követtek bennünket. Hirtelen nem értettük, hogy mit akarnak tőlünk. Aztán ukránul mindannyian elkezdtek ordítani, majd letépték rólunk a kokárdákat. A kerítéshez szorítottak bennünket és külön-külön tajtékozva, gyűlölettől izzó szavakkal lehordtak minket mindenféle „fasiszta, imperialista, náci magyaroknak” egyéb obszcén szavak kíséretében. A csoportban egyedül én értettem csak ukránul, néhányan ezért angolul is ordítozásba kezdtek. Megpróbáltuk megvédeni a gyerekeket, lökdösődés kezdődött (mivel a higgadt szó nem ért semmit) majd az egyik anyuka magához szorította gyermekét így próbálták megvédeni őt, mivel róla is le akarták tépni a kokárdát. Úgy találtuk legbölcsebbnek, (mivel gyermekek is voltak velünk) hogy megpróbálunk a bazilikába menekülni. Ekkor már látva a felfokozott hangulatunkat nem állták utunkat. A bazilika lépcsőjéről visszatekintve a kanyarból még egy darabig figyeltek, majd eliszkoltak. Mi bementünk a bazilikába. Mindenki döbbenten meg volt dermedve, egy 16 éves lány sírva fakadt. Döbbenetünkből felocsúdva felhívtam Tóth István beregszászi főkonzult s bejelentést téve elpanaszoltam a történteket. Ő rögvest értesítette az ungvári magyar konzulátust ahonnan néhány perc elteltével személyesen felkerestek bennünket, felajánlották a konzuli védelmet mellyel nem kívántunk élni. Jóleső érzés volt az azonnali intézkedés a konzulátus részéről, melyet ez úton is köszönünk!
Utólag derült ki, hogy nem csak minket támadtak meg:
Letépték a kokárdát Ungváron a magyar diákokról
Szombaton dél körül ukránok magyar diákokat támadtak meg Ungváron, az Ung folyó hídjánál – tájékoztatta a sajtót a Magyar Remény Közösség helyszínen lévő tagja, Kovács Árpád.
A gyerekek a miskolci Selyemréti Általános Iskola tanulói, és a Határtalanul program keretében látogattak Kárpátaljára. A 7.-8. osztályos iskolások március 15-e alkalmából kirándultak Kárpátaljára, így mindenki kokárdát viselt. A kokárdákat valamennyiőjükről letépték.
Forrás: pecsiujsag.hu
Sajnos megszokottá vált, hogy nem múlik el félév anélkül, hogy ne gyaláznák meg valamely Kárpátaljai emlékművünket. Szélsőséges rétegek lábbal tiporják magyar kultúránk, egyetemes és szerves részét, ám úgy ítélem meg, hogy most többről van szó. Nem hagyhatjuk, hogy megengedjék maguknak ezt a viselkedést! Nem szabad szó nélkül hagyni a történteket. Természetesen nem szeretnénk általánosítani s néhány hőzöngő szélsőséges ember miatt egységesen elítélni az ukrán népet. Hosszú évszázadok során tudtunk toleránsan együtt élni, vélelmezzük, hogy most sem helyi kárpátaljaiakról van szó. A bazilika egyik alkalmazottja szemtanúja volt az esetnek. Nem tudott egy szót sem magyarul, de azonnal bocsánatot kért amiért így viselkedtek az ukránok velünk.
Kedves Olvasó! Kérlek oszd meg a történteket hírportálodon. Többszörösen fontos, hogy lássák, igen is nem vagyunk egyedül és kiállnak értünk!
Az egyik diákunk szavaival élve „fontos, hogy kiálljunk magyar véreinkért, hisz ha őket bántják bennünket bántanak…” Segítsetek kiállásotokkal és mutassátok meg, hogy olyan nemzet a magyar amely megvédi az övéit, ha kell!
Varju Zoltán
KSzSGKL
Kollégium igazgató