Egyéb 

Pričaj srpski da te ceo Arrakis razume

Dune Witt editBiztosan sokan ismerik Frank Herbert világhírű művét A dűne című könyvet vagy az abból készült filmet, sorozatot, számítógépes játékokat. A nagy sikerű sci-fi sorozat első kötete 1965-ben jelent meg a könyv kereskedések polcain. A kiváló fantasy történet mellett a művet alaposan átszövik a politikai és szociológiai utalások is.

Az események a messzi jövőben játszódnak, az ismert világegyetemet a Corrino-ház feje, IV. Shaddam, a padisah császár kormányozza. A világegyetemben a legértékesebb anyag a fűszer az úgynevezett melanzs. A fűszer egyetlen helyen lelhető fel: egy sivár, száraz, sivatagos bolygón. Ez a bolygó az Arrakis, más néven a Dűne. Bár a homokon termő fűszer erős függőséget okoz, de meghosszabbítja használójának életét, és nélkülözhetetlen a csillagközi űrhajózáshoz, mert a navigátoroknak szükségük van rá. A bolygó bennszülött lakosai a szabad fremenek népe. A bolygón csap végleg össze két ősi ellenség, két nemes ház: az Atreides és a Harkonnen. Miközben a fremenek a próféciában megjövendölt messiás eljövetelét lesik, a Császár, az Űrliga, s az egész galaxis dermedten nézi a harc végkimenetelét, hiszen a fűszer nem apadhat el….

Na, de mi köze van mind ennek Szerbiához? Szeretnék idézni egy részletet a könyvből:

A barlang némaságában Jessica hallotta a homok csikordulását a sziklán, ahogy az emberek járkáltak, a fülébe hatoltak a távoli madárrikoltások, amelyekről Stilgar azt mondta, hogy az őrszemek jelei. A nagy műanyag szigetelőlepleket már levették a barlang nyílásáról. Jessica látta, ahogy az alkonyati árnyékok rávetődnek a nyílás előtti sziklaperemre és a mögötte elterülő medencére. Érezte, hogy búcsúzik tőlük a napvilág, érezte a száraz hőségből is, nemcsak az árnyékokból. Tudta, hogy a Bene Gesserit iskoláiban szerzett kifinomult észlelése nemsokára képes lesz arra, amire ezek a fremenek szemlátomást képesek voltak: hogy megérezzék a legcsekélyebb
 változást is a levegő páratartalmában. Hogy kapkodtak, hogy összecsukják magukon a cirkoruháikat, amikor kinyílt a barlang szája!

A barlang mélyében valaki kántálni kezdte:

Ima trava okolo!

I korenja okolo!…

Jessica magában lefordította: Ezek hamvak! És ezek gyökerek!

Lassan kezdetét vette Jamis temetési szertartása. Jessica kibámult az arrakisi naplementére; az égbolton egymásra tornyosuló színrétegekre. Az éjszaka kinyújtotta árnyékujjait a távoli sziklák között.

Bizony, Arrakis büszke és szabad népe a Fremonok szerbül beszélnek, vagyis jobban mondva a vallási szövegeikhez a mennyei nép nyelvét használják a híres könyv szerint. Egyébként Jessica sem tökéletesen fordított, de ez már csak kukacoskodás. Az meg már csak hab a tortán, hogy a “szent szöveg” kísértetiesen hasonlít egy balkáni cigány dalra, aminek a szövege “Ima trave uokolo Save, I korenja okolo jasenja!”, ami annyit jelent, hogy “Van fű a Száva(folyó) környékén és gyökerek a kőrisfánál”.

Van a szerbek körében egy igen népszerű mondás, miszerint “Pričaj srpski da te ceo svet razume” vagyis “Beszélj szerbül, hogy az egész világ megértsen”. Ez talán az országban a legelterjedtebb közhelyes kifejezés, amit ha csak alkalom adódik el is sütnek. Azt egyébként már csak nagyon kevés szerb tudja, hogy ez az öntelt frázis Waifert Györgytől származik, aki Magyarországon született egy dél-bánáti sváb családban, Pancsován. Híres sörgyáruk volt és nagy bányáik Szerbiában. Később ő lett a modern szerbiai bankrendszer megalapítója, a bankszektor vezetője. Ő találta ki azt is, hogy a magyar koronát 1:4-hez alapon váltották át az új jugoszláv dinárra Trianon után. Ma az ő képe díszíti a szerb 1000 dinárost. Mellékesen jegyezném meg, hogy a szerbiai szabadkőművesek nagymestere is ő volt, mái napik a fő idoljuk. Leszármazottainak egy része ma is Délvidéken, Újvidéken él, és magyaroknak vallják magukat, sőt a család másik, emigrációban élő része is beszél még magyarul.

A sci-fi regények földönkívülijeitől és a szerbiai maszonikusoktól visszakanyarodva annyit azonban ismét megállapíthatunk, hogy valójában a nap is Szerbia körül forog.

Hasonló bejegyzések