a mediaEgyéb 

MNT ülés: A hatalmi oldal ,,csúnyán rácáfolt” a Magyar Szó politikai befolyásoltságára (?)

a mediaA Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ma tartotta 32. rendes ülését Szabadkán. A napirenden tíz téma szerepelt. A 35 képviselőből az ülésen 28-an vettek részt. 

Beretka Katinka, hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsos a Délvidék területén működő nemzetek közötti kapcsolatok tanácsainak tevékenységéről készített elemzést, és annak tartalmát ismertette a képviselőkkel. Az anyagból kiderül, hogy a nemzetek közötti kapcsolatok tanácsai, elsősorban az önkormányzaton belül betöltött, nem definiált jogállásuk és helyzetük, valamint az önkormányzati szervek komolytalan hozzáállása miatt nem tesznek eleget valódi rendeltetésüknek. 

Joó Horti Lívia, a közoktatási bizottság elnöke a középiskolák hálózatának meghatározása során történő véleménynyilvánítási záradékjavaslatot, illetve a szajáni általános iskola 15 főnél kevesebb tanuló részére megnyitandó magyar nyelvű tagozat jóváhagyásának véleményezését ismertette és indokolta meg. 

Néhány kádercsere is történt, mégpedig az MNT Ifjúsági, Nyelvhasználati és Tájékoztatási Bizottságaiban. Kisebb vita alakult ki három tag megválasztását megelőzően. László Bálint (Magyar Remény Mozgalom – MRM) a Nyelvhasználati Bizottságba javasolt Sirková Anikó jelölése kapcsán elmondta: felettébb furcsa egy olyan ember kandidálása éppen abba a bizottságba, amely kapcsolatot ápol az ülés első felében véleményezett nemzetek között kapcsolatok tanácsaival, hiszen az elfogadott elemzésből kiderült, hogy az egyetlen magyar többségű község, ahol még fel sem állt (!) ez a tanács (pedig törvényes kötelezettség köti ehhez az önkormányzatokat), éppen Zenta, ahol Sirková a korábbi években képviselő-testületi titkár, majd alpolgármester, polgármester volt, és most képviselő-testületi elnök. Korhecz Tamás, az MNT elnöke röviden úgy reflektált a felszólalásra, hogy „reméli, ezután a jelöltasszony bepótolja a mulasztást, és Zentán is végre feláll ez a tanács.”

A legnagyobb vitát az MNT-ben hatalmi többséget alkotó VMSZ-es napirendi javaslat váltotta ki. Ugyanis, ezen pont alatt egy ún. párttevékenységi tájékoztatásról szóló beszámoló elfogadása szerepelt. Simon Erzsébet Zita, tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsos ismertette a statisztikai adatokkal és grafikonokkal díszített pár oldalas dokumentumot. Monandója röviden összegezhető: a VMSZ nem, hogy túl sokat szerepel pl. a Magyar Szó hasábjain, hanem „súlyarányaihoz” képest egyhatod résszel el is marad a jelenléte, a kisebb pártok pedig ez alapján még túlreprezentáltak is (!). A statiszitkáik alapján az is kiderült, hogy a Dnevnik napilap sokkal többször jelentet meg cikket, amelyben Pásztor István szerepel, mint azt mondjuk a Magyar Szó teszi. Arról persze nem esett szó, hogy milyen funkcióval és milyen szövegkörnyezetben történnek a megjelenések, hiszen Pásztor István nem csak a VMSZ elnöke, hanem a tartományi képviselőház elnöke is. Rácz Szabó László (Kézfogás a Magyarságért – MPSZ) mintegy háromnegyed órás felszólalásában példákkal támasztotta alá a délvidéki magyar média és abban a Magyar Szó politikai befolyásoltságát. Véleménye szerint ez az elemzés nem ad semmiféle cáfolatot az általa közölt állításokra. A vitában felszólalt Csengeri Attila és Sirková Anikó (Humentis – DP), valamint Horváth Endre és Várady Tibor (Magyar Összefogás – VMSZ) is. 

László Bálint (MRM) felszólalásában többek között elmondta: „A Magyar Szó jelenleg a VMSZ pártközlönye. Ezzel nem lenne semmi baj, ha magánlapként működne és a tulajdonosa a VMSZ-t pártolná. A Magyar Szót azonban az egész délvidéki magyarság finanszírozza (legalábbis közvetve), tehát az a 187 ezer magyar is, aki nem a VMSZ-re szavazott. Hagyjuk az olyan statisztikákat, hogy hányszor tudosított nem VMSZ-es pártok sajtótájékoztatóiról. Inkább nézzük meg azoknak a híreknek, tudósításoknak a színvonalát és terjedelmét. Az MRM – akármilyen fajsúlyos témákról tartott sajtótájékoztatót, lakossági fórumot, szervezett rendezvény vagy írt nyílt levelet – legjobb esetben is csak öt-hat semmitmondó sorra számíthatott a Magyar Szóban, persze jól eldugott helyen. (…) Az MRM-t pedig egyenesen gusztustalan ilyen kontextusban emlegetni, hiszen három éve működik és a szavazatok tekintetében máris a második délvidéki magyar párt, mégpedig a VMSZ-es médiában, így a Magyar Szóban is megjelent ferdítések és démonizálások ellenére. (…) Emlékeztetőül, a szenttamási VMSZ pártreferencia alapján listáztatta a szenttamási magyar szülőket, azt sugallva, hogy csak azok juthatnak magyarországi támogatáshoz, akik a VMSZ-re szavaznak. Az ügyre az MRM hívta fel a figyelmet, de a Magyar Szó a VMSZ ügyvezető alelnökét szólította meg az ügyben, míg az MRM-et nem. A szándékos hibákat és visszáságokat hosszan lehetne sorolni.  Az MNT elé tárt jelen szöveg egy fals logikára épül, úgy állítja be a magyar közéletet, mint amiről százalékos arányok alapján kell beszélni. (…) Önök örüljenek a szép grafikonjaiknak, amelyek ahogy a szöveg is fogalmaz „tarkaságukkal elég látványosan rácáfolnak az egypártiság vádjára”, de talán kérdezzék meg az átlag médiafogyasztókat, mit gondolnak erről, hiszen köztudott tény, hogy önök pártalapú médiabirodalmat építenek a közszolgálatiság címe alatt. (…)

Korhecz Tamás, a tanács elnöke (VMSZ) szerint egyes befolyásos és tekintélyes közéleti szereplők mindenféle alap és indok nélkül pártlapnak nevezték a Magyar Szót, ezzel pedig nagy kárt okoztak. Véleménye szerint most, hogy pl. a Magyar Szó pénteki száma kb. tíz százalékkal magasabb eladási arányt mutat, örülni kellene a hírnek, hiszen mindenkinek a célja egy sikeres napilap kell, hogy legyen. Az elnök elegédettséggel vette tudomásul, hogy az ellenzéki képviselők nem kérdőjelezték meg az elemzésben felsorolt statisztikai adatok hitelességét. 

A tanács az ülés végén elfogadta az Aracsi pusztatemplom megőrzésével kapcsolatosan szervezett szakmai konferencia záródokumentumát, illetve az Újvidéki Rádió magyar szerkesztősége felelős szerkesztőjének a megválasztására vonatkozó mércéket. 

T. T.

Hasonló bejegyzések