A délvidéki országzászlónál emlékeztek meg Trianonról – Június 4.: A nemzet tragédiája

Az Árpád téren, a délvidéki országzászló emlékműnél emlékezett a Jobbik a trianoni békediktátum június 4-i aláírásának évfordulójára. Ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész, a megemlékezés szónoka emlékeztetett, a történelmi múlt arra figyelmeztet, hogy nem lehetünk naivak akkor, amikor saját nemzetünk sorsát és jövőjét szemléljük. Ahogy fogalmazott: „ezeréves hazánk keresztre feszítését” tudatosan és szisztematikusan készítették elő. Elmondta, ehhez szükség volt a politikai elitre, amely feladta a nép önrendelkezési jogát. A békediktátum előtt már elindult földjeink felvásárlása is, s ifj. Hegedűs Lóránt ellenséges országpropaganda is megelőzte az 1920-as eseményeket, ami a szónok szerint, akárcsak a földfelvásárlás, ma is folyik.

Hozzátette, nem azért kell a múltba nézni, hogy tehetetlenné váljunk, hanem cselekvésre kell ösztönözni mindenkit. „A múlt mulasztásaiból le kell vonni a következtetéseket, s ezek alapján tétlenség helyett az összefogás, a cselekvő akaratnyilvánítást kell választani és választatni népünkkel. Azaz fel kell lépnünk a mostani országhódítókkal szemben” – szögezte le. A lelkész édesapja szavait idézte, aki a népességfogyással kapcsolatban kijelentette: „végveszélyérzet nélküli önpusztításban élünk”. Ifj. Hegedűs szerint, aki tenni akar a magyarságért, nem teheti meg, hogy egyszerűen félrenéz, fel kell emelni a szavát mindenkinek a ma zajló ország-felvásárlás ellen.

A délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnöke, László Bálint kijelentette, a magyarság szinte minden gondja és problémája visszaeredeztethető 1920. június 4-ére. „A népesség fogyása, a magyarverések, a magas munkanélküliség a délvidéki magyarok körében, történelmi emlékeink roskadozása, a magyar oktatási rendszer fokozatos megszűnése, a nemzettudat gyengülése” – sorolta. László Bálint hangsúlyozta, a Trianon okozta sebeket lépésről-lépésre kell begyógyítani, s ezért mindenkinek tennie kell. „A mi feladatunk, hogy a felszínen tartsuk a csonka országon kívül rekedt magyarság ügyét, és egységesen lépjünk fel minden színtéren. Nekünk, magyaroknak együtt kell lépnünk, együtt kell lélegeznünk, együtt kell, hogy dobbanjon a szívünk” – jelentette ki. A Magyar Remény Mozgalom elnöke úgy látja, nagy lehetőség előtt állnak a délvidéki magyarok, a területi autonómia kérdése ismét aktuálissá válik, hiszen a független Koszovó területén szerblakta települések esetében ezt megvalósítják. László Bálint szerint, nincs mire várniuk a délvidéki magyaroknak, a pártok összefogását kérik ebben az ügyben.

Rácz Tibor arról beszélt, hogy több hasonlóság is van az 1920-ban történtek és a mai helyzet között. A Jobbik szegedi alelnöke szerint akárcsak akkor, most kettős mércét alkalmaznak hazánkkal szemben, és bírálta a nyugati országok politikáját, akik Magyarországra akarják politikájukat kényszeríteni. „Ezen változtatunk kell, s ehhez van szükség szegedi gondolta újjáélesztésére. Csak erős, büszke és független nemzetként maradhatunk életben ebben a globalista, rabló világban” – szögezte le Rácz. Hozzátette, csak akkor leszünk erősek, ha az országot egy a nemzet által elkötelezett, a nép nevében politizáló elit vezeti. Ez azonban addig nem lehetséges, amíg a kormány a külföldi politikai és pénzügyi köröknek akar megfelelni. Emlékeztetett, a trianoni békediktátum évfordulója nem ünnep, hanem gyásznap. „Gyászoljuk, hogy Szegedtől elszakították Délvidéket, Európa éléskamráját, több százezer magyar barátunkat és testvérünket. Nekünk, szegedieknek csak egy célunk lehet: hogy Délvidék újra nagy és magyar legyen” – fogalmazott.

SzegedMa nyomán T. T.