Szenttamáson könyvbemutatóval emlékeztek meg Trianonról
Szenttamáson június negyedikén Délvidéki S. Atilla : „Fejezetek a rácjárások történetéből” könyvének bemutatójával és a szerző történelmi előadásával emlékeztek meg a trianoni békediktátumról.
Az est szervezője a Magyar Remény Mozgalom (MRM) helyi tagszervezete volt, akik elmondásuk szerint azzal a céllal kezdeményezték a könyvbemutatót, hogy megismertessék a helyi lakosokkal a Délvidék azon történelmét, amelyet ma kihagynak az iskolai történelemkönyvekből. Ezek az események voltak azok, amelyek leginkább formálták vidékünket és amelyek hatására vált Szenttamás végül Srbobranná (,,Szerbvédelmezővé”).
A könyv szerzője Délvidéki S. Atilla maga is szenttamási születésű, a településről elszármazott író, akinek ezidáig még nem volt alkalma bemutatnia könyvét szülővárosában. A megemlékezés ezáltal a kötet helyi ősbemutatójává is vált.
A közel két órás, leginkább egy élő történelemórára emlékeztető előadást követően a hallgatóság számos kérdést tett fel, amelyeket megválaszolt a szerző. Többek között elmondta, hogy könyvének címében is szereplő rác jelzőt nem pejoratív értelemben használja, hanem a tárgyalt időszak korhű megjelenítésének a célja, hiszen a szerbség népmegnevezése a rác volt, amely a raškai vidék lakóira utalt. Ahogyan voltak tatárjárások, úgy a délvidék számos rácjárást is megélt a történelem folyamán. Mint ahogy a tatár megnevezés miatt a mongólok sem élnek panasszal, úgy népünk sem érzi sértőnek ha Magyarország helyett Ungarn, Hongrie vagy Ungherianak nevezik anyaországunkat.
A szerző elmondta, hogy a magyarságot és magát a Délvidéket is számos alkalommal tizedelték meg idegen hadak és számtalanszor váltunk jogegyenlőtlenség áldozataivá saját hazánkban, amely végül elvezetett ahhoz a gyászos naphoz, melynek évfordulójára emlékeztünk meg a bemutató napján.
A szerző többször kitért a környéken, így Szenttamáson, Bácsföldváron vagy Zentán történt 1848/49-es szörnyűségekre. Mint megtudtuk az előadás helyszínéül szolgáló első helyi közösség is részese volt a borzalmaknak, hiszen az épület falai között is kínoztak és végeztek ki ártatlan magyarokat, valamint nagy számban vérzett el a rácság kezei között a helyi zsidóság is.
A történelem hosszú láncreakciók sora, amelynek tragédiáiból ezidáig mindig feltudott emelkedni a magyarság és sem tatár, török, labanc vagy muszka nem tudott győzedelmeskedni végül felettünk. Azonban lesz e még annyi élni akarás a magyarságban, hogy ismét talpra álljon? – tették fel többen a kérdést a hallgatóság soraiból.
Nem hiszek a csodákban, ennek ellenére csodák márpedig léteznek – mondta Délvidéki S. előadásának zárszavaként.
Sz. A.