magyar-no-iiiEgyéb 

,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – III. rész

magyar-no-iii-Anyák, nagymamák, dédnagymamák, feleségek, özvegyek, háziasszonyok. Első hallásra sokaknak unalmas és egyre inkább divatjamúlt női szerepköröknek tűnhetnek, azonban egy élet is kevés ahhoz, hogy ezeket valaki ellássa illetve jól ellása. Vajon lehet nő egy nő ha nem tölti be ezen szerepek valamennyiét?

-A DélHír következő riportsorozatában négy csupa nagy betűs nővel keresem a választ erre az egyszerűnek tűnő kérdésre. Ők négyen mind más-más generációt képviselnek, más körülmények között élnek, illetve más családból származnak, ami azonban összeköti őket ez a világtól elzárt apró falu, a magyar sziget, a szerb tenger kellős közepén.

-Általuk négy különböző szemmel mustrálhatjuk a falusi nők sorsát és véleményét a világról!

-Erzsike vagyok, 1981-ben születtem a nagybecskereki kórházban. Általános oktatásban a helyi iskolában részesültem, míg a középiskolát Becskereken végeztem el, cukrászatot tanultam. Mindig falubéli voltam, nem vágytam másra, szép ez a falu, ide kötnek a gyökereim és ez nagyon fontos a számomra. Nehezen viselném, ha itt kellene hagynom ezt a helyet.

-Tíz éve élek házasságban, két gyermek édesanyja vagyok, bár szívesen vállaltam volna több gyereket, de a mai világban sajnos sokkal igényesebbek vagyunk a kelleténél. Ahány gyereket vállalunk, annyit kell iskoláztatni, öltöztetni, lehetőleg úgy, hogy ne lógjanak ki a sorból és így mindenképpen nehezebb nagycsaládosnak lenni.

-Sokszor visszasírom a régi időket, a nagymamám fiatalkorát, az emberek gondolkodása egyszerűbb volt, a család jobban összetartott, az emberek nem panaszkodtak. A kor árnyoldala azonban nekem sem hiányzik, a rengeteg kemény munka kevés pénzért, ez a kényelem amiben élünk, ahhoz képest hihetetlen luxus. Manapság már a család is alig jár össze, mindenki csak a pénzt és a munkát hajhássza, magunkra és egymásra viszont kevés idő jut.

delvideki-lanyok-nok-asszonyok-iii-Gyakran megijedek a változások szelétől, ami olykor minket is megcsap. Elképzelhetetlennek tartom, hogy egyszer itt is azonos nemű párok mutogassák majd magukat, felérne az egész egy katasztrófával, nem tudom egyesek, hogy tudják ezt elfogadni.

-Az életem fókuszában a hit, a család és a magyarság előkelő helyen foglal helyet. A szüleim engem és a testvéreimet mindig  hitre neveltek, mindketten nagyon következetes emberek. Magam is úgy vélem, hogy fontos a gyerekeimet hitre nevelni természetesen a következetesség is elengedhetetlen.

-Ebben a faluban még van egy szilárd alap, amire építhet egy egészséges gondolkodású szellemi vezető.

Milyen emlékeid vannak a Balkán háborúról?

Van egy olyan, amit sosem fogok elfelejteni.

’90-ben vagy ’91-ben, elvitték apukámat, az a búcsú az a gyomorforgató félelem amit éreztem az elkísér egy életen át.

-Anyukám éberségének köszönhetően azonban elintéztük, hogy visszajöhessen. A nagycsaládosokra tekintettel voltak akkoriban, apukám pedig hét embert hagyott volna hátra, egy nőt, két idős embert illetve négy kiskorú gyereket, így erre tekintettel hazaengedték.

-2000 környékén meg attól féltünk, hogy a bátyámat vagy a vőlegényemet el ne vigyék, de jó Istennek hála, egyik sem történt meg. Azonban a férjem testvérét elvitték, emlékszem, anyósom mesélte, hogy esténként a híradó után ment egy műsor ahol az elesettek neveit olvashatták, olyankor odagyűlt a család és hallgatták, hogy beolvassák e a nevét, hála Istennek ez nem történt meg mert épségben hazatért.

-Nem kívánom senkinek azokat az időket, nem volt benne semmi szépség.

Folytatjuk…

Kapcsolódó:

,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – II. rész

,,A világtól elzárva, égi tisztaságba…” – Négy női sors a bánsági magyar szórványból – I. rész

Buka Bogláraka – DélHír portál

   

Hasonló bejegyzések