A rákos megbetegedések kétharmada megelőzhető lehetne
Túlsúly, elhízás esetén tíz kiló fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulásának esélyét. Az egészségtelen életmód (döntően a dohányzás és az elhízás) a daganatos megbetegedések kétharmadáért felelős, amelyek pedig megelőzhetőek lennének.
A dohányzás a rákos megbetegedések egyharmadát okozza, de a mozgásszegény életmód ugyanekkora arányt képvisel. Köztudott, hogy napi egy doboz cigaretta huszonkétszeresére növeli a tüdőrák kialakulásának valószínűségét; az utóbbi években az is kiderült, hogy a dohányzás számos más rosszindulatú tumoros betegség kialakulásához is hozzájárul: ilyen a petefészek-, a szájüregi-, a vastagbél-, a hasnyálmirigy-, a nyelőcső-, a gyomor-, a vese-, a máj-, a húgyhólyag- és az emlőrák.
Azt már kevesebben tudják, hogy a normál testtömeg felett minden plusz kiló egy százalékkal növeli a rák kockázatát. Az egészségtelen életmód alatt a szakemberek az elhízást (az összes megelőzhető rák 20%-a), a mozgásszegény életmódot (5%), a fokozott alkoholfogyasztást (3%) és a helytelen táplálkozást (5%) említik, de idesorolható a túlzott napozás is, amely nagyszámú bőrrákos megbetegedést okoz nemcsak Magyarországon.
Az emberek többsége élete folyamán folyamatosan hízik anélkül, hogy észrevenné. Például naponta egy fél süti (50 kalória) egy év alatt két plusz kilót eredményez. A probléma abból adódik, hogy ez a plusz súly szinte kizárólag zsírszövet formájában jelenik meg, ami hormonokat (ösztrogént és inzulint), növekedési faktorokat termel, amelyek a különböző rákok kialakulásához járulnak hozzá. Az elhízás és egyes ráktípusok kialakulása között már tudományosan is igazolt a kapcsolat: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az elhízást a második legfontosabb elkerülhető okként tartja nyilván. Az elhízás hasnyálmirigy-, vastagbél-, vese- és emlőrákot, illetve a nyelőcsőrák egy bizonyos típusát okozhatja. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy további ráktípusok kialakulásához is vezethet, mint pl. a májrák és az epehólyag rákja.
A mozgásszegény életmód a vastagbél-, a méhnyak- és az emlőrák kockázatát növeli. Az erre vonatkozó tudományos irodalom teljesen új, lényegében csak az elmúlt három év során került az érdeklődés középpontjába. Emiatt a vizsgálatok még gyerekcipőben járnak, de a rendszeres mozgás, sportolás rákmegelőző hatása ma már biztos, ezért az Amerikai Rák Társaság ajánlásaiban is szerepel.
A fokozott alkoholfogyasztás növeli a száj-, a gége-, a garat-, a nyelőcső-, a vastagbél- és az emlőrák kockázatát. Kiderült, hogy más, étkezéssel kapcsolatos szokások és a rák kialakulása között is kapcsolat van, például a forró ételek rendszeres fogyasztása miatt a japánok körében tízszer magasabb a gyomorrák előfordulása. A sok gyümölcs és zöldség fogyasztása védő hatású lehet a vastagbélrák kialakulásával szemben. Epidemiológiai vizsgálatok alapján túlsúly vagy elhízás esetén 10 kilogramm fogyás 11%-kal csökkenti a rák kialakulásának esélyét.
Az elmúlt három évtized alatt Magyarországon több mint két és félszeresére, míg az Európai Unióban „csak” másfélszeresére nőtt a rák miatti halálozások száma. Még az orvostanhallgatók sem veszik elég komolyan a tényeket, és hitetlenkedve néznek, amikor közlik velük, hogy minden második férfi és minden harmadik nő életében egyszer rákos lesz. A legbosszantóbb, hogy a megbetegedések nagy része egyszerűen elkerülhető, megelőzhető lenne egészségtudatos életmóddal. A kutatók szerint a legveszélyeztetettebb korosztály az 50-60 éves férfiaké, akik nem véletlenül állnak vezető helyen a legtöbb ráktípus (tüdő-, szájüregi-, nyelőcső-, gége-, gyomor- és hasnyálmirigyrák) halálozási listáján – világviszonylatban is.
(szimpatika.hu nyomán)