Az ENSZ-t is megfigyelték és dollármilliókkal hálálta meg az NSA az internetes multicégek „segítőkészségét”
A Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) hírszerzőinek 2012 nyarán sikerült behatolniuk a világszervezet belső videokonferencia-rendszerébe. Észrevették, hogy a kínaiak is kémkednek, de nem vertéék nagydobra a dolgot: megszerezték az ő információikat is.
Az ENSZ informatikai rendszerébe is behatolt az amerikai Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) és titokban adatokat gyűjtött – írja a Spiegel. A hamburgi hírmagazin Edward Snowden, az NSA korábbi munkatársa által megszerzett és a lapnak eljuttatott dokumentumokra hivatkozik, amelyek szerint az ügynökségnek 2012 nyarán sikerült behatolnia az ENSZ belső videokonferencia-rendszerébe, és feltörnie a biztonsági kódját. Ennek nyomán az ügynökség által megszerzett bizalmas ENSZ-dokumentumok száma három hét alatt tizenkettőről 458-ra emelkedett.
Egy alkalommal az NSA rajtakapta a kínai hírszerzést is, hogy szintén kémkedik. Az amerikaiak nem verték nagy dobra a dolgot, egyszerűen megszerezték azokat az információkat is, amelyeket a kínaiak lehallgattak. Mindkét kémakció teljességgel illegális, a hatályos egyezményekben ugyanis az Egyesült Államok vállalta, ahogy semmilyen titkos akciót nem folytat az ENSZ ellen – emlékeztet a Spiegel.
A mostani dokumentumokból az is kiderül, hogy az NSA zavartalanul folytatta a kémkedést az EU ellen is, miután az európai közösség képviselete 2012 szeptemberében új épületbe költözött. Megszerezték az uniós képviselete teljes tervrajzát, az irodák és a szerverek pontos elhelyezkedését. A hivatalosan szövetségesnek számító Európai Unió New York-i, illetve a washingtoni képviseletét is megtámadták: egyrészt a klasszikus poloskákkkal, vagyis elrejtett lehallgatóberendezésekkel, másrészt a New York-i képviseletek számítógépes adathordozóinaka lemásolásával, illetve a washingtoni iroda adatforgalmának megfigyelésével. Mivel a két képviselet számítógépes rendszere össze volt kötve, így ha az egyik helyen észrevették az illetéktelen behatolást, a másikon keresztül még mindig vígan bejuthattak a rendszerekbe.
Az NSA világszerte több mint 80 amerikai nagykövetségen és konzulátuson működtet saját lehallgató rendszert, amely többnyire a vendéglátó ország tudta nélkül üzemel. A rendszerek létezését és működését feltétlenül titokban kell tartani. Ha létezésükre fény derülne, az „komolyan ártana Washington és az adott ország kapcsolatainak” – idézi az MTI a Spiegelt.
Kiderült az is, hogy az NSA dollármilliókat fizetett több internetes óriáscégnek, hogy készségesen működjön együtt a PRISM elektronikus megfigyelési rendszer programjában, miután egy bírósági cég két évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította az ügynökség bizonyos tevékenységeit – derül ki egy titkos anyagból, amelyet a Guardian tett közzé pénteken.
Az ügyet érintő hivatalos dokumentumok szerint a Google, a Yahoo, a Microsoft és a Facebook is az említett cégek között volt, az NSA állítólag nem sajnálta a pénzt tőlük az online lehallgatásért fizetendő pluszkiadások fedezésére. A 2011 októberében hozott bírósági döntés – amelyet az Obama-kormányzat szerdán vont ki a titkosítás alól – azt veti az ügynökség szemére, hogy az adatforgalom figyelésekor képtelen volt külön kezelni a pusztán belföldre kiterjedő kommunikációt a külföldi információáramlástól. A bíróság szerint ez sértette az amerikai alkotmány negyedik kiegészítését.
Az említett döntés nem érintette ugyan közvetlenül a PRISM-et a Guardian cikkéből viszont az derül ki, hogy az Edward Snowden által közzétett információk szerint e határozat nyomán az NSA számára nehézségekbe ütközött az adatgyűjtés, és szüksége volt más cégek együttműködésére.
A Guardian az új információkkal kapcsolatosban megkereste az érintett cégeket. A Yahoo nem is tagadta, hogy annak idején pénzt kapott, hiszen – hangzott az érv – a törvények szerint a kormánynak kötelezően fedeznie kell a szolgáltatók költségeit, ha nemzetbiztonságot érintő adatszolgáltatásra kéri őket. A Facebook a maga részéről tagadta, hogy bármiféle költségtérítést kapott volna a kormánytól a hozzáférésért a magánjellegű adatforgalomhoz. A Google is azt a választ adta, hogy nem volt köze a PRISM-hez, a Microsoft pedig egyszerűen nem válaszolt.
(MTI nyomán)
