Van alternatívája a délvidéki magyaroknak – Beszélgetés László Bálinttal, az MRM elnökével (II. rész)
Melyek azok a sarkalatos pontok, amiben az MRM különbözik a VMSZ-től? Miben lenne más, mit tenne másképp az MRM, ha hasonló erőforrásokkal és pozíciókkal rendelkezne, mint a VMSZ?
Az MRM fel meri vállalni azoknak az ügyeknek a nyílt képviseletét is, amelyek a szerb társadalom részéről megütközést vagy fenntartást válthatnak ki.
Ilyen a délvidéki magyar területi autonómia is. Mi nem csak szólamok szintjén hiszünk abban, hogy a fiataloknak valódi esélyt kell adni a bizonyításra, hanem be is dobjuk őket a mély vízbe. Lásd, Magyarkanizsán 22-23 éves városi tanácsnokot delegáltunk a képviselő-testületbe. Pillanatnyi egyéni érdekeket támogató lépések helyett hosszútávú, a közösség szempontjából hasznos döntések mellett tesszük le a voksot.
Ha hasonló erőforrásokkal és pozíciókkal rendelkeznénk, akkor egy dolgot nem tennénk. Nem ülnénk a babérjainkon és a pénzeken, ahogyan most ők teszik. A több millió dináron fenntartott irodai hálozatot minimálisra csökkentenénk, a képviselők után járó hatalmas központi költségvetési támogatásokat szociális célokra fordítanánk. A pozitív megkülönböztetés jegyében a fiatal, gyermeket vállaló magyar családok számára kedvezményes otthonalapítási támogatást nyújtanánk. A magyar vállalkozók pedig visszatérítés mentes támogatásban részesülnének, cserébe pedig munkanélküli magyar embereket kellene foglalkoztatniuk, illetve tapasztalatszerzés céljából gyakorlatra felvennének pályakezdés előtt álló magyar fiatalokat. Szinte felfoghatatlan, hogy ekkora kapcsolati háló és anyagi tőke mellett mennyire impotens módon működik a legnagyobb párt.
Az MRM 2013-as kongresszusa
Pásztor István, a VMSZ elnöke még idén az Origo internetes portálnak (egy újabb temerini incidens kapcsán) adott interjújában a következőket nyilatkozta: ,,Azokban az esetekben, amikről tudok, a bántalmazás nem azért volt, mert (az áldozatok) magyarok.” ,,Bár sok mindenkinek a negatív reakcióját fogom kiváltani, úgy vélem, hogy nem beszélhetünk magyarverésekről.” Kérem, véleményezze a pártelnök kijelentését. Egyetért a fent említett állításokkal?
Érdekes megfigyelni, hogy a VMSZ képviselői, amikor elhagyják Szerbia jelenlegi határait, mintha retorikát és gondolkodásmódot változtatnának. Nem ez az egyetlen külhoni megnyilvánulásuk, amely joggal felháboríthatja a délvidéki magyar közösség tagjait. Legutóbb az elnök Felvidéken járt, ahol a többi délvidéki magyar pártnak és nem VMSZ-szimpatizáns szavazónak üzent, hogy káros a létezésünk. Ilyen tekintetben, túlzottan nem csodálkozok ezen a nyilatkozaton sem. Azonban a napnál is világosabb, hogy magyarverések voltak, már a 2000-es évek eleje óta. Hol mesterségesen gerjesztették a szerb média és a pártok, hol pedig a magyarság bátor megnyilvánulásai váltották ki az agressziót. Sajnos, a szerb közvélemény és igazságszolgáltatás durva módon elbagatellizálja a magyarverések esetét. Szomorú és egyben dühítő, hogy így tesz egy magyar pártelnök is, nem látva be, hogy mindezzel éppen azoknak árt a legtöbbet, akiket elvileg képviselnie kellene.
„Ma mindannyian székelyek vagyunk!” – László Bálint a Jobbik budapesti felvonulásán szólalt fel a székely önrendelkezések támogatásáért.
A sajtóban gyakran együtt emlegetik Önöket a Jobbikkal, sőt az MRM-et egyenesen a Jobbik délvidéki megfelelőjének, alteregójának is nevezik. Milyen kapcsolat áll fent a két párt között?
Az MRM-nek nem volt és nem is lesz takargatni valója. A Jobbikkal megalakulásunk után vettük fel a kapcsolatot, még az utolsó Európa Parlamenti választások előtt, amikor parlamenten kívüli pártként működtek. Tehát, nem lehet ok-okozati összefüggés a Jobbik és az MRM létrejötte között. Vezetőiket, programjukat és céljaikat megismerve leszögeztük, hogy számos ponton hasonlóság mutatkozik a két szervezet között, ezért ápoljuk a stratégiai együttműködési kapcsolatot. Szávay István, aki a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke, stábjával együtt külön figyelmet fordít a délvidéki magyarság sorskérdései kapcsán. Ahhoz, hogy a délvidéki magyarok ügyei a Jobbikon keresztül megfelelő formában kerüljenek az Európa Tanács, az Európai Parlament és a Magyar Országgyűlés elé, az MRM megtesz mindent. A Jobbik nemrégiben létrehozta a délvidéki csoportját is, amely teljesen független pártunktól. Ilyen vonatkozásban, ha a fenti, kérdésben megfogalmazott állítás igaz lenne, erre nem került volna sor. Az MRM egy önálló, független érdekvédelmi szervezet, amely Magyarországon belül szorosan együttműködik a jobboldali értékeket képviselő Jobbikkal.
Az MRM jótékonysági akciója – A Kárpát-medence legdélebbi magyarlakta településeire vittek ajándékcsomagokat
Mi a véleménye a több millió dinárral támogatott topolyai tolerancia táborról? Ön szerint a rendezvény elérte a célját, vagy ezt a tömérdek pénzt jobb célokra is lehetne fordítani?
Magam előtt látom azt a Magyar Szó olvasót, aki csak ezen a lapon keresztül értesül minden évben a topolyai tolerancia tábor eseményeiről. Azt gondolhatja magában, milyen szép és példás, hogy ennyi különböző nemzetiségű fiatal együtt tölti az idejét, ismerkedik egymással és hasonlóak. Sajnos, a valóságban ez a tábor nem más, mint egy pénznyelő kút, ahova eleve olyan válogatott fiatalokat hívnak meg, akiknek semmi bajuk a másikkal, vagy esetleges ellenszenvüket leplezni tudják pár napig. A hollandok, németek és más külföldi résztvevők jelenléte egyszerűen érthetetlen. Itt elsősorban a magyarok, szerbek, horvátok, albánok egymás közötti viszonyaival vannak a gondok. Ilyen táborba még nem ült egymással szembe egy menekült szerb család sarja és egy erős nemzeti érzelmű magyar fiatal sem, hogy átbeszéljék a nézetkülönbségeket. Magyarán, a tábor csak arra szolgál, hogy néhány, de főleg egy VMSZ-es és demokrata párti politikus még nagyobb médiajelenlétet kapjon, és elmondhassák: ,,Lám, én mennyit tettem a nemzetek közötti viszonyok javulásáért.” Mennyit? Semennyit! Az erre szánt rengeteg támogatást hasznosabb célokra is fordíthatnák.
A politika mellett magánemberként mivel foglalkozik László Bálint, az MRM elnöke? Kérem, pár mondatban írja körül hobbijait, kedvenc szabadidős tevékenységeit!
A szabadidőmet szeretem aktívan eltölteni. A kispályás labdarúgás mellett egy bánáti nagypályás focicsapatban is szereplni szoktam, ha éppen a játékvezetés mellett jut rá időm a hétvégéken. Jelenleg táncolni és gitározni tanulok, de a tavalyelőtti három hónapos amerikai munkavállalásom során megragadt a gördeszkázás és az airsoft is a hobbijaim között. Ha pedig jelentkezik már a fáradtság vagy az időjárás nem engedi meg a sportolást, akkor jöhet az olvasás vagy egy hangoskönyv meghallgatása.
László Bálint szabadidejében, aktív pihenésként a labdarúgást választja
Többször elhangzott a vád, miszerint az MRM ,,szélsőséges” politikát folytat. Ön szélsőséges embernek tartja magát? Hogyan definiálná a párt irányvonalát és az általa képviselt ideológiát?
Mindezzel ,,csupán” egy bökkenő van: Amikor felszólítottuk azokat, akik minket így minősítettek, hogy mutassanak egyetlen egy bizonyítékot ennek az alátámasztására, akkor hallgattak, mint a sír vagy pedig terelték a témát. Nem lehet az embereket hülyének nézni. Sajnos, befolyásolni azonban annál inkább lehet. Ha valamit sokszor ismételnek a fülükbe, akkor előbb-utóbb elhiszik azt, amire egy fikarcnyi bizonyíték sincsen. Az MRM nemzeti radikális politikát és érdekvédelmet folytat a Délvidéken. Ehhez tartani is fogjuk magunkat, még ha jelenleg ez esetleg egy vékonyabb réteg számára elfogadható, de úgy gondolom, hosszútávon csak ez a fajta szemlélet vezethet a nemzetünk megmaradásához. Ami engem illet, sokszor előfordult velem az, hogy találkoztam egy-egy liberális szemléletű magyarral, aki – miután megismert – csendben elárulta, hogy mást várt tőlem a megismerkedésünk előtt.
Napjainkban pont a mai modern liberálisok a legnagyobb kirekesztők és előítéletekkel felvértezett emberek, akik látszólagos harcukat a kirekesztés ellen úgy vívják, hogy mindenféle más véleményt elnyomnak és letipornak. Büntetlenül rágalmazhatnak nemzeti érzelmű embereket és szervezeteket, szélsőségesnek, rasszistának, nácinak, antiszemitának titulálhatnak másokat. Ezzel a jól bejáratott módszerrel pedig könnyen elérik, hogy az illető máris a legszörnyűbb gyilkosokkal kerüljön azonos megítélés alá.
Mi azt kérjük az emberektől, hogy a tetteinket nézzék, a tevékenységünket vizsgálják meg, és azok alapján ítéljenek meg bennünket.
H. Á. – Z. D.
Az interjú első része: „A remény hal meg utoljára?” – Beszélgetés László Bálinttal, az MRM elnökével (I. rész)