Bolygó, ami van – de nem lehetne
A csillagászok felfedeztek egy olyan égitestet, aminek eddigi ismereteink alapján nem szabadna léteznie. Senki sem tudja, hogy lehet akkor mégis ott?
A University of Arizona nemzetközi diákcsapata a Hubble űrteleszkópot nézve lett figyelmes a HD 106906 b nevű bolygóra. A Jupiternél tizenegyszer nagyobb tömegű, fiatal (13 millió éves) égitest különlegessége, hogy hatalmas távolságra van saját, a Naphoz hasonló csillagától: a Föld-Nap távolság 650-szeresére – ilyen pedig elvileg nem lehetséges.
Vanessa Bailey, a kutatás vezetője elmondta: „A rendszer egészen rendkívüli, mert egyik korábban ismert bolygó vagy csillag kialakulási modellel sem tudjuk leírni, amit látunk.”
A bolygók keletkezéséről szóló korábbi elméletek szerint a Nap-szerű csillagokhoz közel keringő bolygók a szintén ott keringő porból és törmelékből alakulnak ki. Ez a folyamat nagyon hosszadalmas, és a napszerű csillagtól távol eső égitesteknek még több idő kell, hogy összeálljanak.
A HD 106906 b létrejöttére a kettőscsillag rendszer lehet az egyik magyarázat, bár ez sem támasztja alá tökéletesen az új égitest keletkezésének mikéntjét. A kettőscsillag rendszer akkor jön létre, ha a szomszédos csillagok között kölcsönös gravitációs hatás alakul ki, ami ugyanarra a pályára helyezi őket.
Bailey szerint lehetséges, hogy a HD 106906 b eredetileg csillagnak „készült”, de nem tudott elég nagyra nőni.
A kettőscsillag elmélet eddig még meg is állná a helyét, ám a kutató felhívta a figyelmet még egy fontos momentumra. Mégpedig, hogy a két csillag közötti eltérés a kettőscsillag rendszerben általában 10:1-hez, míg a most talált rendszernél a két égitest közötti eltérés 100:1-hez. Ez a felfedezés rámutatott, hogy ismereteink a világűrről és annak keletkezéséről még mindig nagyon hiányosak, könnyen lehet, hogy néhány ilyen kutatási eredmény után át kell majd írni csillagászatról szóló tankönyveinket.
(vidget.hu nyomán)
