A cirill ellenes horvát népszavazással a magyarok jogai is sérülnek
Számos kisebbség jogai sérülnének, ha sikeres lenne az a horvát népszavazás, amely a kisebbségi nyelvhasználatról szóló jog elismeréséhez szükséges, törvényben meghatározott kisebbségi arány megváltoztatásáról szól – írta hétfőn a Vecernji List című zágrábi napilap a honlapján.
A lap szerint egy ilyen népszavazás sikere súrlódást okozhatna Horvátország és más országok között, valamint csökkentené az ország nemzetközi tekintélyét.
A horvát alkotmány jelenleg azokon a településeken engedélyezi a kétnyelvűséget, ahol egy nemzeti kisebbség aránya meghaladja a lakosság egyharmadát.
Egy a vukovári horvátok jogainak védelmében alakult, és a szerb kisebbség ellen fellépő szervezet a népszavazási kezdeményezéssel ezt az arányt 50 százalékra kívánja emelni. Ezzel megakadályozhatná, hogy a kelet-horvátországi Vukováron cirill és latin betűs kétnyelvű feliratokat helyezzenek ki. A kétnyelvű feliratok elleni tiltakozások még a nyáron kezdődtek a városban, a kihelyezett táblákat többször is leszerelték. A tiltakozók azt sérelmezték, hogy a cirill betűs feliratok a délszláv háborúk (1991-1995) pusztításaira emlékeztetik őket.
A Vecernji List viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a kezdeményezés sikere esetén nemcsak a szerb kisebbség jogai sérülnének, a szabályozás ugyanis a többi nemzetiségre is vonatkozna, így a Horvátországban élő magyar, cseh, szlovák és olasz közösség jogai is csorbulnának.
A lap meg nem nevezett diplomatákra hivatkozva azt írta, hogy ha a népszavazás sikerrel járna, Horvátország a nemzetközi kötelezettségeit hagyná figyelmen kívül, elsősorban a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Ennek elfogadásával ugyanis egy állam arra vállalt kötelezettséget, hogy védi a kisebbségi nyelveket, egyebek mellett például támogatja, hogy a hivatalos szervek és a közintézmények biztosítsák ezeknek a nyelveknek a hivatali használatát. A charta azonban nem tér ki arra, hogy milyen lakossági arány esetén szükséges a fentieket alkalmazni, ennek meghatározását rábízza az aláíró országokra. Ennek alapján tehát Horvátországnak nem kell szankcióktól tartania – fogalmazott a horvát lap.
Esetünkben kétnyelvűség van a Hercegszőlősi és a Bellyei járásban, de jelenleg csak a Hercegszőlősiben haladja meg a magyarok aránya a harminc százalékot (38,6 %), a többi járásban csak a többségében magyar lakta településekre vonatkoztatják a jogszabályt. Ha sikerül a népszavazás, már Hercegszőlős település neve sem lesz kiírható magyarul.(MTI/HunCro)
