Szerbia, a fel nem robbant bombák földje
A szerb fővárosban az 1999-es NATO-bombázás után csak egyetlen, 900 kilogrammos bomba maradt a földben, amely nem robbant fel, azt azonban sem a rendőrség, sem a katonaság nem tudja, hogy a 20. század más háborúiból mennyi fel nem robbant lövedék maradt Szerbia egész területén.
A Belgrádban talált több mint egytonnás, második világháborúból fennmaradt bomba megtalálása után a szerb média hétfőn összesítést közölt a fel nem robban lövedékek feltételezett számáról és helyéről.
Bratislav Rančić, a szerbiai belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője a 24 Sata című honlapnak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a szerb fővárosban biztosan van még a szombaton talált bombához hasonló második világháborús lövedék, pontos adatokkal azonban senki nem rendelkezik.
Szerbia-szerte legalább 150 olyan helyszín van, ahol vélhetően fel nem robbant bomba található. Nem minden esetben beszélhetünk azonban több száz kilogrammos robbanószerkezetekről. Obrenovácon, a volt német lőszerraktár helyén – amelyet 1944-ben romboltak le – még ma is sok kisebb bomba található – magyarázta Rancic. Hozzátette, hogy különös veszélyt jelentenek a Dunában elsüllyedt német hajók is. Közülük négyben biztosan található fel nem robbant akna és lőszer.
Újvidéken viszont vélhetően éppen a NATO-bombázásokból maradt még körülbelül 50 fel nem robbant eszköz. A Duna számos olyan robbanószerkezetet rejt, amelyeket a hidak rombolásakor dobtak le.
Évente körülbelül 3 ezer robbanószerkezetet találnak Szerbiában. A leggyakrabban kézigránátokat, puskagránátokat vagy aknavetőgránátokat, amelyeket a harctérről vittek haza az emberek, majd eldobáltak – magyarázta Rančić. Tavaly azonban az átlagosnál mintegy háromszor többet, tízezer lövedéket hatástalanították a tűzszerészek.
A szerbiai köztelevízió információi szerint az ország hat négyzetkilométerén találhatók még mindig kazettás bombák, főleg Szerbia déli részén. Ezek felszedésére gyakran gyűjtenek adományokat, mert a katonaságnak nincs rá pénze. Egy nagyobb bomba eltávolítása akár 250 ezer euróba is kerülhet.
Momčilo Pavlović történész szerint a szerb főváros teljes területén biztosan vannak még második világháborús bombák, mert a németek célja a város teljes elpusztítása volt, s ezért nem csak a katonai létesítményeket célozták meg. A NATO viszont 1999-ben inkább a külvárosi területekre és a harcászati szempontból jelentős célpontokra mért csapást.
A legtöbb bomba építkezési területen kerül elő. A törvényi előírások szerint minden építkezés előtt meg kellene vizsgálni a terepet, viszont nem szabnak ki büntetést, ha ezt az építtető nem végzi el, így sokszor a véletlenen múlik, hogy rábukkannak egy-egy robbanószerkezetre.(MTI)
