Délvidék vizei arzénnel szennyezettek – Mit is művel az arzén?
Az arzén egy félfém, az emberi szervezetre az egyik legveszélyesebb elem. A WHO kutatásai alapján az általános népesség körében, az ember átlagosan 20-300 mikrogrammot fogyaszt belőle. Az ingadozás a táplálkozási szokások változatosságának tudható be. Az orálisan a szervezetbe jutó arzén lehet szerves vagy szervetlen. A szerves vegyületekben lévő arzén abból a szempontból jobb, hogy öt napon belül távozik a szervezetből, többnyire a vizelettel. A szervetlen arzén már más tészta, ennek a kiürülése eltarthat 6-12 hónapig! Az ivóvízben lévő arzén 60-95 százalékaa, azaz a nagyobbik fele szerves vegyületek formájában jut a szervezetbe, de az igazi gond nem ezzel van, hanem a fennmaradó 5-40 százalékkal!
Lássuk, mit is okoz az a „kisebbik” rész! Az arzénnal, mint az emberi szervezetre mérgező elemmel készült talán a legtöbb felmérés, kutatás, ezért a tudomány kerek válaszokkal szolgál az arzén emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. (Meg kell említenem, Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 1. csoportú humán rákkeltő anyagként sorolta be. A szervetlen arzén bizonyítottan bőr-, hólyag-, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem-daganatos betegség előidézésében is szerepet játszhat, pl: a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások, szív-és keringési megbetegedések, a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei, máj- és vesebetegségek és a cukorbetegség.)
Az arzénnak van egy úgynevezett rákkeltő kockázati szintje, – CEL (Cancer Effect Level) – ami (a vizsgált lakosság tápláltsága, természetes ellenálló képessége, stb. függvényében) 3-50 µg /testtömeg kg/nap* között mozog. (*az adott személy napi arzénfogyasztása, elosztva a testtömegével naponta) Több tanulmány szerint a 0,8 – 4 µg/testtömeg kg/nap mennyiségű arzénbevitel még nem okoz jelentős negatív elváltozásokat, de ez függhet több tényezőtől is.
Amennyiben átlagosan 2 literes fogyasztással számolunk személyenként és például egy átlagos, 75 kilogrammos zentai egyént veszünk, akkor az ő napi arzénfogyasztása az ivóvízből 81-90 µg literenként, tehát 160 µg. Amit ha elosztunk a testtömegével, akkor kb 2-t kapunk. 2 µg/testtömeg kg/nap! Ez gyakorlatilag a közepét csípi el annak a bizonyos „Cancer Effect Level”-nek. De ehhez még hozzá kell számolnunk, azt, hogy az összes haszonállat ugyanazt a vizet fogyasztja, a búzát, a paradicsomot, az almát, a paprikát, mindent az az arzénos víz táplál, amelyben olyan magas szinten burjánzik az egyik legrákkeltőbbnek nyilvánított elem. Kérdem én, az óriási ötletnek bizonyuló közlekedési – törvény módosítása, vagy az előrehozott választások, vagy a sok-sok más elkapkodott, megfontolatlan kiadás, pénzpazarlás helyett, nem kéne hogy nagyobb prioritást élvezzen egy olyan alapvető létszükséglet fogyaszthatóbbá tétele, mint az ivóvíz?
