Üzenet Mordor földjére, a Maksim Gorkij–székházba
A helyzet világos és egyértelmű, minden áron meg kell semmisíteni a szabadon gondolkodók táborát. Mégis köszönet érte. Köszönet a címlaphoz jutás esélyéért és a felvetett kérdések újrabeszélésének a lehetőségéért. A véleményformálás maradjon a lapforgató dolga, az újságíróé pedig az objektivitás. Még akkor is, ha tudjuk jól, Szerbiában a bérfirkászok aranykorukat élik, parancsoló uraik pedig politikai perverz vágyaikat.
Érdekes módon mindenki értette (és mégsem).
De ne szaladjunk ennyire előre. Menjünk sorjában. A Vízművek és Csatornázási KKV-nek feltett kérdések egyértelműek, mégsem esik szó hősünk „objektív” írásában. Miért is?! Hát kérem szépen, azért, mert mindenki lapított, hogy ökológiai katasztrófa következett be ez év január 4-én Palicson. Történt mindez egy több mint 17 millió eurós összegű víztisztítóba való „bepumpálás” után. Ha pedig valaki meg meri kérdőjelezni a méreg drága víztisztító hatékonyságát, hát annak nyakát próbálják törni, meghurcolják. Sebaj, lényeg, hogy rákényszerítettük az aktuális hatalmat, hogy nyilvánosságra hozza az ökológiai katasztrófa tényét. A leghatározottabban kérjük újra a cég piszkos ügyeinek kivizsgálását, átvilágítását. Ha Polgármester Úr ezt a kérést elutasítja, egyértelmű, hogy a rendet csak mások udvarában szorgalmazza. Tevékenysége csupán politikai porhintés.
A sajtótájékoztatónkon elhangzott adatok nem meglátások és nem is feltételezések. Megítélésünk szerint hívhatjuk nyugodtan a „hogyan lopjunk legálisan” kézikönyv 21. századi fejezetének is. A recept a következő. „Végy” egy közvállalatot vagy államilag finanszírozott vállalatot. Hozzá lehetőleg egy korrupt vagy egy kezdő igazgatót. Szerezzünk egy nagy adag politikai támogatást. Ha van, rá mód nem árt, ha a tartományi gazdasági titkárságról kerül ki ez a csipetnyi fűszer. Tegyünk, hozzá legalább egy kft- t majd utaljunk át a számlaszámára egy nagyobb összeget. Szinte bármire. Közbeszerzés ez esetben nem fontos hisz a fűszer karakteres politikai jellemzői erőteljesen elnyomják az érzékszerveink által észlelt korrupciós bűzt. Mikor minden szükséges hozzávaló segítségével elérjük a kívánt „sűrűséget”, elértük a célt. Mint minden rendes házban, a takarítás következik. A magáncéget kft- t kinek tulajdonába átjátszottuk a közpénzt, egyszerűen juttassuk csődbe, majd a nem létező céget jelentsük fel. Mivel a kereslet behajthatatlan, a helyzet körbeért. Csak el kell osztani a „zsákmányt”. Az igazgatóasszony szomorú tekintettel beszámolójában megírja, hogy a gonosz kft eltűnt „pedig ő mindent megtett”. Itt a vége, fuss el véle. Ilyen egyszerű „becsületesnek” lenni 2014-ben. Információink szerint ennek a történetnek tipikus példája a „Real Time” és az Üzleti Inkubátorház esete. És, hogy mennyire darázsfészekbe nyúltunk mi sem példázza jobban, minthogy mindent elkövettek, hogy személyemet lejárassák, hogy megfélemlítsenek. Most újra elmondom, hiába, nem fog sikerülni, megyünk tovább.
Ami a konkrét munkahelyet illeti, állok elébe a kivizsgálásnak, és ha nem végeztem tisztességesen a munkám, vállalom a következményeket. Magyarázkodás helyet egy megjegyzés csupán, mikor reggel Ön az utcára lép és szemetese ki van ürítve, az nem azért van, mert a szemét életre kelt és úgy gondolta, jobb helye lesz másutt, hanem azért mert elszállították, és ezért köszönettel tartozom mindazoknak, akik utcáról utcára járnak, mert ők sem az íróasztal mögött firkálnak, hanem a terepen dolgoznak, egyszerűen teszik, tesszük a dolgunk.
Almási Szilárd
Szabadka, 2014. január 22.
