Előrehozott választások Macedóniában
Előrehozott parlamenti választásokra kerül sor Macedóniában azt követően, hogy felbomlott a Nikola Gruevszki vezette populista kormánykoalíció. A Belső Macedón Forradalmi Szervezet (VMRO-DPMNE) és a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) között végleg megromlott a viszony azt követően, hogy nem tudtak megegyezni a közös kormánypárti államfő-jelöltről.
A macedón állampolgárok 2014. április 27-én két ügy miatt is az urnák elé vonulnak – új államfőről és új parlamenti összetételről kell dönteniük.
Eredetileg csak 2015-ben kellett volna a parlamentről szavazniuk a macedónoknak, viszont a VMRO-DPMNe és koalíciós partnere, az Ali Ahmeti vezette albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) nem tudott megegyezni a közös államfőjelöltről. A 2006 óta hatalmon lévő Nikola Gruevszki mindenképpen a hozzá hű George Ivanovot kívánta indítani, ugyanakkor Ahmeti pártjából kifogásolták, hogy személye nem egyesíti egyaránt az albán és a macedón lakosságot. Ivanov politikai tevékenysége önmagában nem kellően nyomós indok ahhoz, hogy a két párt ne legyen képes befejezni kormányzati ciklusát. Számos konfliktus alakult ki közöttük az elmúlt években, ilyen volt például a 2001-es polgárháború albán harcosai nyugdíjjárulékának kérdése vagy az ország rendezetlen nevében folyó tárgyalások.
2014. április 13-án kerül sor az államfőválasztás első fordulójára, ahol négy jelölt méretteti meg erejét egymással, Ivanov (VMRO-DPMNE), a legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Unió (SzDSzM) jelöltje, Sztevo Pendarovszki, az egyetlen albán nemzetiségű jelölt, Iljaz Halimi, akit az Albánok Demokrata Pártja (DPA) jelölt, valamint egy kisebb pár jelöltje, Zoran Popovszki. A macedón köztársasági elnök leginkább reprezentációs funkciókat tölt be, és az ország irányítása szempontjából szimbolikus jogokkal rendelkezik, ezért is jelentik a parlamenti választások legfontosabb megmérettetést a gazdasági és társadalmi problémákkal egyaránt küzdő kis balkáni országban. 2006 óta ez lesz a harmadik előrehozott parlamenti választás, amelyen Nikola Gruevszkinek helyt kell állnia.
A rendkívül populista VMRO-DPMNE komoly népszerűséggel rendelkezik, függetlenül attól, hogy kormányzása alatt az ország egyre távolabb került az európai uniós csatlakozási tárgyalásoktól. Az euro-atlanti integráció megakadása csak részben magyarázható a hírhedt macedón-görög névvitával és a 2012 óta fokozatosa megromló bolgár-macedón kapcsolatokkal, az ország vezetése egyre keményebb kritikában részesül a szólás- és médiaszabadság helyzetének romlása miatt is.
A parlamenti választások aligha hoznak nagyobb fordulatot a több mint két évtizede változásokat alig produkáló macedón belpolitikai rendszerben. A rendkívül rugalmatlan rendszerben alapvetően négy pártnak van lehetősége labdába rúgni – 2006 óta az SzDSzM-nek nincs reális ereje, hogy megszorongassa Gruevszki pártját, és a DPA-nak sincs reális esélye, hogy ringbe szálljon a DUI ellen a népes albán kisebbség szavazataiért. Nem is meglepő, hogy a szociáldemokraták elnöke, Zoran Zaev álintrikák gerjesztésével vádolja a két kormánypártot, hiszen az előrehozott választásokkal csak megerősítik pozícióikat.
A jelenlegi országgyűlés március 5-én oszlatja fel magát, zöld utat adva ezáltal ahhoz, hogy az államfő április 27-re kiírja az előrehozott választásokat, így azok egybe esnek az államfőválasztás második körével, amennyiben egyik köztársasági elnök-jelölt sem szerezne abszolút többséget az első fordulóban. A VMRO-DPMNE jelenleg alternatíva nélkül kormányoz, ugyanakkor az elmúlt nyolc évben mutatott politikai teljesítményével aligha sikerül Nikola Gruevszkinek megőriznie miniszterelnöki posztját a következő négy esztendőben. Bosznia-Hercegovinában 2014 februárjában a lakosság fellázadt a korrupt politikai elit és a perspektívák nélküli jövő ellen, Macedóniában hasonló indulatok rejlenek a felszín alatt, csak idő kérdése, hogy mikor mennek ki az utcára az elégedetlen tömegek.
(kitekinto.hu nyomán)
