A szerbiai választások eredményei (99 százalékos feldolgozottsággal)
Kizárólag az ún. ,,Európa párti politikai erők” kerültek be a szerb parlamentbe az előre hozott parlamenti választások eredményeként. A Köztársasági Választási Bizottság (RIK) hétfőn közölt hivatalos előzetes adatai alapján a szerb szélsőséges pártok (régi radikálisok, oltárajtósok, patrióta frontosok, harmadik szerbiások) nem lépték át az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
A RIK a szavazatok 99,08 százalékának feldolgozása után hozta nyilvánosságra eredményeit, amelyet március 20-ig véglegesítenek. Eszerint a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) a voksok 48,34 százalékát szerezte meg, ezzel 158 helyet biztosítottak maguknak a 250 fős szerb törvényhozásban. Aleksandar Vučić, a párt elnöke már az éjszaka bejelentette az SNS győzelmét, sőt a párt már akkor sem tartotta kizártnak az abszolút többség megszerzését.
Az már biztosra vehető, hogy Vučić lesz az új miniszterelnök. Nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az új kormány május 1-jéig mindenképpen megalakul, a legfontosabb feladata pedig a pénzügyi konszolidáció és a szerkezeti reformok végrehajtása lesz. A lehetséges koalíciós tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette, hogy mindenkivel leül majd tárgyalni a jövőre vonatkozó terveket illetően.
A második helyen a baloldali Szerbiai Szocialista Párt végzett 13,52 százalékkal, ami 44 mandátumra lesz elég. Ivica Dačić elnök – aki korábban Slobodan Milošević néhai szerb és jugoszláv elnök közvetlen munkatársa volt – kijelentette, tárgyalni fog a haladó pártiakkal az új kormányban való szerepvállalásról is. Politikai elemzők szerint azonban Vučić nem követi el azt a „hibát”, amelyet az SNS akkori vezetése két évvel ezelőtt, hogy a kormánytöbbségért hajlandó legyen szövetségre lépni Daciccsal. A 2012-es választásokon az SNS és a Demokrata Párt (DS) fej-fej mellett végzett, „a mérleg nyelvének” szerepét pedig a harmadik helyezett SPS döntötte el: Dacic a kormányfői posztért cserébe az SNS mellé állt. Politikai berkekben régóta rebesgették, hogy Vučić legnagyobb vágya az, hogy megszabaduljon a koalíciós partnertől, és hogy az előre hozott választások egyik mozgatórugója is ez lehetett. A szocialisták nélkül a jobbközép párt mindenképpen egyszerűbben tud majd döntéseket hozni, illetve új törvényeket előterjeszteni, megszavazni.
Az 5 százalékos küszöböt átlépte még a nem régiben kettészakadt Demokrata Párt mindkét ága is. A DS a voksok 6,04 százalékát (19 mandátum), az Új Demokrata Párt (NDS) pedig 5,71 százalékát (18 mandátum) szerezte meg.
Nem kerültek viszont a parlamentbe olyan pártok, amelyek korábban meghatározó szereplői voltak a szerb politikai életnek. Nem lépte át a cenzust például a jobboldali nacionalista Vojislav Koštunica volt köztársasági- és miniszterelnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Kimaradt a 2003-ban meggyilkolt Zoran Đinđić szerb kormányfő korábbi közeli munkatársa, Čedomir Jovanović által vezetett Liberális Demokrata Párt is. Mlađan Dinkić volt gazdasági miniszter pedig lemondott pártelnöki funkciójáról, sőt a politikai életből való visszavonulását is megpendítette, miután pártjának, aSzerbia Egyesült Régióinak (URS) sem sikerült átlépni a parlamenti küszöböt.
Szerbiában azt követően írtak ki előre hozott választásokat, hogy januárban megkezdődtek az uniós csatlakozási tárgyalások Brüsszel és Belgrád között. A vezető politikai erőt képviselő SNS azzal indokolta a rendkívüli voksolás kezdeményezését, hogy nagyobb politikai támogatottságra van szükségük a gazdasági reformok végrehajtásához. A valamivel több mint 6,7 millió szavazójoggal rendelkező szerb állampolgár összesen 19 lista közül választhatott. A részvétel 53,12 százalékos volt, a szavazatok 3,17 százalékát nyilvánították érvénytelennek. Az országos választási bizottság a végleges eredményeket csütörtökig hozza nyilvánosságra.
MTI nyomán T. T.