Szabadkai VKT: „B…d meg, székhez ragadt a nadrágom. Szét…sztam a nadrágom!”
Ezek voltak a szabadkai városi képviselő-testület mai ülésének talán legemlékezetesebb mondatai, amelyek a haladó párti Ilija Maravić száját hagyták el.
A szintén haladó Radmilo Todosijević a párt helyi szervezetén belüli komoly nézeteltérések miatt lemondott a VKT elnöki posztjáról, amelyet Maravić folgalt el. Az új elnök párszor elfelejtette kikapcsolni a mikrofont, amikor ülés közben cseverészett az alelnökével nadrágja állapotáról.
Egyébként az ülés többnyire a tömény unalom jegyében zajlott, amelyet néhányszor megtört László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom (MRM) tanácsnoka. A távfűtési díjak elszámolási módjáról szóló napirendi pont kapcsán a figyelmet megpróbálta a kérdés szociális vonatkozására irányítani, mondván, hogy a polgárok gyakran nem értik milyen tételeket fizetnek. Csak az a biztos, hogy a számlák horribilisek. Egyedül olyan elszámolási mód lenne elfogadható, amely a színvonalasabb szolgáltatás mellett alacsonyabb, elviselhetőbb, átláthatóbb árakat eredményezne, mondta László.
Napirendre került a közvállalatok felügyelő bizottságai elnökeinek kinevezése is. Az MRM tanácsnoka sokadszor elismetélte azt az álláspontot, miszerint össze kellene vonni az összes közvállalatot, ami jelentős megtakarításhoz és hatékonyabb munkához vezetne. Mint mondta, ha a pártja egyszer hatalomra kerül, ez biztosan be fog következni.
A VKT majdnem egyhangúlag megszavazta Zlatko Marosiuk szabadkai ombudsman újabb hatéves mandátumra szóló kinevezését. Egyedül László Gyula szavazott ellene. Indoklásában elmondta, hogy a több mint 50 ezer magyar lakost számláló Szabadkán nem kellene, hogy polgári jogvédő legyen az, aki nem tud magyarul. Ugyanakkor az sem szerencsés, ha az ombudsmant a hatalmon levők javasolják, hiszen a lassan pártállammá váló Szerbiában, amely erősebb ellenzék nélkül maradt, a polgári jogvédő egyfajta ellensúlyt kellene, hogy képezzen, vagyis megvédje az embereket az állami szervek esetleges önkényes lépéseitől – helyi, tartományi és köztársasági szinten egyaránt. Az ombudsman kinevezése az ellenzék vagy a civil szervezetek javaslatára, negyötödös többséggel vagy konszenzussal kellene, hogy történjen – mondta az MRM tanácsnoka.
Érdekes volt még Petar Balažević (Demokrata Párt) és Dušan Stipanović (Szerbiai Szocialista Párt) hosszú vitája arról, hogy melyikük pártja tett tönkre több szabadkai vállalatot.
F. L.
