Egyéb 

Nyelvrendőrség alakult a Délvidéken

nyelvrendorMost kezdi meg munkáját a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ún. Nyelvrendőrsége. Két magyar fiatal járja Délvidéket az év végéig, és dokumentálja a tapasztalatait a nyelvi jogok érvényesülése terén.

A két nyelvrendőr kilétét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, csupán annyit tudhatunk róluk, hogy mostantól úton vannak, céljuk pedig ellenőrizni, érvényesülnek-e a nyelvhasználati jogok Délvidéken, milyen feliratokkal szembesülhetünk a kétnyelvű önkormányzatok épületein és közterein. Sajnos, előre leszögezhetjük, egy regényt írhat majd a két fiatal. Beretka Katinka, az MNT hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa nyilatkozott Basity Gréta újságírónak:

– Hol történik az ellenőrzés? Hány településre jutnak majd el a fiatalemberek?

– Ez egy tíz hónapos projektum, 28 önkormányzatról van szó, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van. Nemcsak a községek és városok, hanem a hozzájuk tartozó települések is sorra kerülnek majd. Emellett van három község, Nagykikinda, Pancsova és Apatin, ahol a magyar csak részben van hivatalos használatban. Tehát valóban egy hosszú útról van szó. Amellett, hogy a köztársasági és tartományi meg az önkormányzati szervek, közvállalatok külső feliratait és belső feliratait, űrlapokat figyelnek meg, ahol van rá mód, szóbeli kommunikációt is kezdeményeznek. Iskolákban például csak a kifüggesztett értesítéseket vizsgálhatják, de adóhivatalokban, rendőrségen már összetettebb képet lehet kapni a nyelvhasználatról. Követjük a nyelvhasználati törvény rendelkezéseit, munkatársaink ezeket vizsgálják, erről jegyzőkönyv és fotódokumentáció készül. Mindez alapján tudunk felügyeletet kezdeményezni, módosítások javasolni, esetleg leülni és tárgyalni a helyi illetékesekkel, akár megbeszélés alapján változtatni a fennálló helyzeten. Nagyon sokszor nem is tudják, hogy milyen jogokat kellene figyelembe venniük helyi szinten, ezért remélem, ennek a projektumnak a kapcsán inkább egy párbeszéd fog kialakulni, nem pedig egymás rágalmazása. Ez nem egy új keletű próbálkozás, hiszen az elmúlt években már történtek próbálkozások a nyelvhasználati állapotok felmérésére. Természetesen a nyelvhelyességi kérdésekre elsősorban a fotók alapján tudunk majd reagálni, mindazonáltal arra nincsenek törvényes jogosítványaink, hogy ezen változtassunk. De arra, hogy meg vannak-e rongálva a táblák, milyen állapotban vannak, egyáltalán el lehet-e olvasni a magyar feliratokat, arra oda lehet majd figyelni, illetve konkrét lépéseket tenni. December 31-éig tart a projektum, amelynek minden vonatkozása nyilvános lesz: ami a jegyzőkönyveket és a fotódokumentációt illeti, azt a honlapunkon közzétesszük.

– Elképzelhető, hogy sor kerül a nem hivatalos köztéri feliratok, magánvállalatok, cégek, reklámok áttekintésére is Délvidéken a nyelvhasználat, nyelvi jelenségek szempontjából?

– Megbeszélésünk nyelvrendőreinkkel kiterjed a közlekedési útjelzőkre, idegenforgalmi táblákra, a különböző köztéri szobrok, alkotások, emléktáblák felirataira. Ami a magáncégeket illeti, szintén abban állapodtunk meg, hogy amennyiben a munkájuk során kollégáink felfigyelnek a nyelvhasználattal kapcsolatos jelenségekre, ezeket dokumentálják. A már más kérdés, hogy a magáncégeket megjelenítő felvételeket bemutathatjuk-e, de lehetőség szerint ez is dokumentálásra kerül.

Setyerov Zorán, az MNT Nyelvhasználati Bizottságának tagja és a Magyar Remény Mozgalom (MRM) alelnöke az akció kapcsán a DélHír Portálnak elmondta, hogy nagy szükség van a bizottság által kezdeményezett nyelvrendőrség működésére, hogy végre ne csak egyedi esetek alapján lehessen állást foglalni a nyelvhasználati problémák kapcsán. Az MRM is szintén tovább várja azok jelentkezését, akiket valamilyen hátrányos megkülönböztetés ér a magyar nyelv használata miatt.

,,Az eseteket dokumentáljuk, feldolgozzuk és a nyilvánosság elé tárjuk. Az önkormányzati, tartományi és köztársasági szervek kötelessége pedig orvosolni a törvényben foglalt kötelességek kielégítésének hiányosságait.”

Setyerov szerint elszomorító az is, hogy a délvidéki magyarság központjában, Szabadkán pár napja kapott újabb hatéves megbízatást a helyi ombudsman, aki nem beszél magyarul. Egyedül az MRM tanácsnoka szavazott emiatt a személyi javaslat ellen. Ha az MRM-en fog múlni, akkor sem önkormányzati, sem délvidéki szinten hasonló helyzetre nem kerülhetne sor, és a gyakorlatban is megvalósulna az egyenlő nyelvhasználat.

MNT honlap nyomán T. T.

Hasonló bejegyzések