Választások és feszültség Koszovóban
Az előrehozott parlamenti választásokra azért kerül sor a közeljövőben, mert a pristinai parlament május elején feloszlatta önmagát. Az aktus politikai oka az volt, hogy a szerb képviselők távolléte miatt nem sikerült megtartani a nemzeti hadsereg megalakításáról szóló szavazást. Hashim Thaci koszovói kormányfő ezzel kapcsolatban kijelentette: szerinte értelmetlen lett volna egy olyan parlamentnek folytatnia a munkáját, amely saját hadseregének felállításáról sem tudott konszenzusra jutni.
Az esetet megelőzően a szerb képviselők már egyszer bojkottálták a parlament munkáját a választási törvény megváltoztatásának terve miatt, mivel az akkor kifogásolt törvénytervezet szerint a Koszovóban élő szerbek, illetve más kisebbségi csoportok csak a voksok egy bizonyos minimális hányadának megszerzése fejében juthattak volna be a törvényhozásba. Ezzel szemben korábban a kisebbségek pozitív diszkriminációjának elve miatt úgynevezett fenntartott parlamenti helyekkel rendelkeztek.
A koszovói szerb politikusok a választási rendszer megváltoztatása kapcsán korábban azt is problematikusnak ítélték, hogy előzetes tervek szerint csak a koszovói dokumentumokkal rendelkezők szavazhattak volna. Ez azonban azért aggályos, mert az ott élő szerbek többségében a Belgrád által kibocsátott személyi okmányokat használják a mai napig.
Atifete Jahjaga koszovói államfő szerint a rendkívüli választások azt bizonyítják majd, hogy a polgárok szabad véleménynyilvánítása garantálva van. „Fokozottan kell ellenőrizni ezeket a választásokat, így biztosítva a folyamat szabályosságát, ezért a napokban kérelmezni fogom az Európai Uniótól, hogy küldjön egy megfigyelő missziót az előrehozott választások megfigyelésére is” – jelentette ki az államfő. Az előrehozott választások miatti kampány hivatalosan május 28-án indult el. A választók 1235 jelölt közül választhatják majd ki a koszovói parlament 120 képviselőjét.
Feszültségek Belgrád és Pristina között
Tomislav Nikolić szerb elnök nemrégiben kijelentette, hogy „készen állnak széleskörű autonómiát biztosítani Koszovónak, de semmi többet.” Mivel véleménye szerint a független Koszovót nem lehet elismerni ennek a döntésnek a következményeitől függetlenül. Továbbá arról is beszélt a szerb elnök, hogy a megváltozott körülmények miatt új határozatot kellene hozni Koszovóról és Metóhiáról a szerb képviselőházban, figyelembe véve a két ország közötti, Brüsszelben folyó tárgyalásokat.
A parlament feloszlatásával kapcsolatban a politikusok attól tartanak, hogy egy hadsereg felállítása negatív üzenetet hordozna és újabb konfliktusok kibontakozásának lehetőségét vetítené előre az ország területén élő mintegy 100 ezer szerb és Szerbia számára.
A szerbek még nem döntöttek
A szerb kormány még nem döntött azzal kapcsolatban, hogy a szerbek részt vegyenek-e a június 8-án esedékes koszovói választásokon – mondta Ivica Dačić külügyminiszter. Dačić szerint Pristina továbbra sem tartja be teljes egészében a brüsszeli egyezségeket. A külügyminiszter szerint az a tapasztalat, hogy inkább visszaélnek a szerbek bizalmával. Szerbiának azonban jól látható külpolitikai érdeke, hogy minél nagyobb befolyást szerezzen Koszovóban – tette hozzá a külügyi tárcavezető.
Dačić kijelentette, hogy továbbra is fő prioritásuknak tekintik az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ennek kapcsán pedig szeretnének 2018-ig minden feltételt – így a koszovói helyzet rendezését is – maradéktalanul teljesíteni a teljes jogú tagság eléréséért – írta a B92 szerbiai hírportál.(kitekinto.hu)