Irán titkos katonai támogatást nyújt Iraknak?
A szaúdi uralkodó utasította a biztonsági szolgálatokat, hogy tegyenek meg mindent a királyság védelme érdekében. Abdullah király az iraki dzsihádisták egyre nagyobb térnyerése miatt válságtanácskozásra hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot. Irakban közben egyre több ország bonyolódik bele a szunnita lázadók és a hadsereg harcaiba.
Az iraki hadsereg hátrahagyott járművei és a katonák eldobált egyenruhái borítják Moszul utcáit. A második legnagyobb iraki várost már korábban elfoglalta az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű, al-Kaida-közeli terrorcsoport, amely a közel-keleti arab ország jelentős részét ellenőrzése alatt tartja. A stratégiai fontosságú beidzsi kőolaj-finomítót viszont a kormányerők visszafoglalták a dzsihádistáktól, akik egy szunnita kalifátus megteremtéséért harcolnak. „Visszavertük a finomító elleni támadást, és megöltük az összes fegyverest, aki megközelítette a létesítményt” – jelentette be egy magas rangú iraki katonai vezető.
A hetek óta tartó iraki harcokba egyre több ország avatkozik be. Legutóbb Szíria bombázta a szunnita lázadók állásait a két ország határán. Nuri al-Maliki iraki miniszterelnök – némi meglepetésre – üdvözölte a szíriai akciót.
Emellett amerikai sajtóhírek szerint Irán titokban katonai felszereléssel támogatja az iraki hadsereget, és állítólag egy pilóta nélküli repülőgépekből álló kisebb flottával segíti a felkelők elleni harcot. Úgy tudni, Teherán titkosszolgálati segítséget is nyújt Bagdadnak.
Irak emellett Szaúd-Arábiát azzal vádolja, hogy támogatja a lázadókat. A szunnita sivatagi királyság azonban, amely nem különösebben szimpatizál a síita Malikivel, egyre nagyobb aggodalommal figyeli, hogy a dzsihádista szervezetek egyre közelebb kerülnek a határaihoz.
Elemzők szerint egy dolog bizonyos: az Egyesült Államok egyre inkább kiszorul a közel-keleti események formálásából, sőt: a regionális hatalmak igyekeznek hatalmi játszmáikban egymás ellen kihasználni az amerikai befolyást.
(atv.hu nyomán)