Szabadka rózsaszín szemüvegen keresztül és csupasz valójában
A hócipőm tele van azzal, hogy Szabadkát mindenféle ki nem érdemelt jelzővel illeti a városi politikum és az időnként ide látogató állami hivatalnokok többsége. „Európa kapuja”, „a béke városa”, „a multikulturalizmus központja”, a gazdasággal kapcsolatos frázispuffogtatásról pedig ne is beszéljünk. A nagy büdös helyzet azonban jóval elszomorítóbb. Mindez azért is felháborító, mert amúgy a városunk humánerőforrás, közlekedés és infrastruktúra szempontjából messze a környező városok előtt szerepel.
A szürkegazdaság és a munkanélküliség az égboltot súrolja a százezer lakost számláló Szabadkán, amely Délvidék második legnagyobb városa, Újvidék után. Az elégedetlenség legnagyobb fokmérője az öngyilkossági mutatók, az elvándorlás mértéke, a fokozódó utcai bűnözés és erőszak, valamint a választásokon való egyre nagyobb passzivitás.
És ilyen körülmények között vajon mire pazarolja a pénzt az önkormányzat? Infrastrukturális beruházásokra. Persze, nem azokra, amelyek az emberek alapszükségleteit szolgálnák. Hiszen százával vannak családok, akik földes utcákban, központi fűtés, városi ivóvíz és egyéb alapellátás nélkül kénytelen sínylődni Szabadkán. Ezt sem a jelenlegi, sem az előző városvezetés nem veszi figyelembe. Senki sem vitathatja el Szabadka kulturális életének jelentőségét, és azt sem, hogy meg kell teremteni a művelődés és a sport fejlődésének feltételeit.
Azonban itt már régen elszakadtak a realitástól a politikusaink. Kasza József ideje alatt „felhúztak” egy kék szökőkutat, a zöld kút pedig a megsemmisülés határán van. A VMSZ kezdeményezésére lerombolták a Népszínházat, városunk szimbólumát, majd egy monstrumot terveztek a helyére. Persze, az átláthatatlan pénzforgalom során hatalmas összegek tűntek el, az építőanyagról nem is beszélve. A projektum befejezése pedig nincs a láthatáron, csupán az ocsmány betonmonstrum. Aztán a Sétaerdőben felállított, ókori görög emlékműre emlékeztető, valaha fedett uszodának indult beruházás is befuccsolt. A két laktanya, a műszaki és a vegyészeti középiskola, a Palicsi-tó partja, az Y-elágazás, a víztisztító ügye, a térfigyelő kamerák felállításának elmaradása, az esőzések alkalmával felgyülemlő állóvizek stb. mind-mind bizonyítékai a városvezetés alkalmatlanságának. Mindezért normális körülmények között felelősségre vonás járna.
Aztán arról is szó esett, hogy a közintézményekben és közvállalatokban felmerülő korrupció és sikkasztások miatt büntetőeljárások indulnak. Továbbá a közalkalmazottak számának redukálása, és a „virtuális” munkahelyek megszüntetése is szóba került. Vajon történt-e valami ezen a téren? A kezdeti nagy hírverésen kívül nem változott az égadta világon semmi.
Észrevették, hogy a munkahelyek teremtéséről még nem is beszéltünk? Pedig az lenne a legégetőbb kérdés ebben a városban. Persze, ha elherdálják a pénzeket, akkor nincs is miből feltételeket teremteni a helyi vállalkozóknak a beruházások serkentéséhez. Jöhetnek ide külföldi gazdasági társaságok, néhány német vagy osztrák cég, de többnyire három műszakos szalagmunkát tudnak csak kínálni az embereknek, még a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőnek is. Aztán lehet dolgozni látástól vakulásig. Ez aligha fogja helyben tartani az embereket, mert amint hír érkezik egy jobban fizető munkahelyről Németországból, Ausztriából, Angliából, Svédországból vagy Oroszországból, máris pakolják a bőröndöt… Immár a családos apák és anyák is, nem csak az egyedülálló fiatalok.
A Demokrata Párt, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Szerbiai Szocialista Párt, a Szerb Haladó Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közössége és az összes többi, eddig hatalmon lévő párt komoly csalódást okozott. Ellenzékben nem nagyon találunk olyan opciót, aki programot tett volna le az asztalra, a város újfajta vezetésével kapcsolatban egyedül a Magyar Remény Mozgalmat lehet megemlíteni. A központosított, egyszerűsített közvállalati rendszer, a környező új három község létrehozása, a tartományi és köztársasági pénzek következetes behajtása, valamint a polgárok tehermentesítése terén több javaslatot is az asztalra tett már az MRM, melyet nem tudtak megcáfolni a városatyák. Nyilván, jelenlegi felállásban az egy MRM-es tanácsnok a városi képviselő-testületben nem tud nyarat csinálni, de a következő önkormányzati választáson a polgároknak alkalmuk lesz letenni a voksukat arra az opcióra, mely mindvégig következetes, tiszta maradt és kiforrott programmal rendelkezik a város vezetése kapcsán.
T. T.
