Egyéb 

Nem tréfa: több mint fél Szerbia piás!

a kocsma01Várható volt, hogy a válság mélyülésével a szerbiai lakosság rossz szokásai és az azokból eredő egészségügyi problémák tovább fokozódnak, de a legújabb adatok akkor is megdöbbentőek.

Ki gondolta volna például, hogy a polgárok nem kevesebb mint 34,7 százaléka dohányzik? Mint ismeretes, a dohányzás világszerte drasztikusan csökkenő tendenciát mutat. Pl. a skandináv országokban a lakosság mindössze 1-2 százaléka pöfékel. Igaz, az ottani munkanélküliség is hasonló százalékú, vagyis gyakorlatilag nem létezik. A kevésbé fejlett országokban is évről évre kevesebbet cigiznek, hiszen ez egy általános trend. A csóróbb helyeken élők is úgy érzik, talán van kiút, látják a pislákoló fényt az alagút végén. Szerbia talán az egyetlen kivétel. Itt teljes a koromsötétség.

Noha mindenki tisztában van a dohányzás romboló hatásával, a polgárok több mint egyharmada a bűzradacska szívásával „nyugtatja az idegeit”. Elfásultak, nem érdeklik őket a következmények.

Ugyanakkor a lakosság 22,1 százaléka túlsúlyos, ami nem a jólét, hanem az egészségtelen táplálkozás következménye. Még mindig a kenyér a legolcsóbb élelmiszeripari árucikk. Márpedig a rengeteg szénhidrát bevitele az elhízáshoz és a megbetegedéshez vezet. De ez még „semmi”.

Alig akartam hinni a szememnek a következő adat láttán. Szerbiában a lakosság 54 százaléka fogyaszt alkoholt. Hiteles adatról van szó, amelyet az egészségügyi minisztérium sem von kétségbe. Ez persze nem jelenti, hogy mind az 54 százalék úgy iszik, mint a güzü. Akadnak köztük alkalmi ivók, de olyanok is, akik a problémák elől az alkoholizmusba menekülnek. Aligha kétséges, hogy a számuk a következő, igencsak nyomasztónak, sőt morbidnak ígérkező időszakban tovább nő.

Ezek után „teljesen normális”, hogy a lakosság 47,5 százaléka magas vérnyomással, s alig valamivel kevesebben magas koleszterinszinttel, cukorbetegséggel, valamint „természetesen” depresszióval küzdenek.

A fenti adatokhoz az illetékesek 6 500 háztartás, illetve 16 ezer polgár megkérdezésével jutottak hozzá.

Ha figyelembe vesszük, hogy Szerbiában úgyszólván megszűnt az egészségügy, nem nehéz megállapítani, hogy mindez hova vezet.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a délvidéki magyarságot ebből a pokolból csak egy rendes területi autonómia menthetné ki. Ha ezt a magyarjaink végre (az eddiginél nagyobb számban) felfogják, a következő választásokon a megfelelő opcióra szavaznak majd (MRM).

K. P.

Hasonló bejegyzések