„Lélekemelő” történet: új csetniket sétáltat a szerb óriás (+ videó)
Van az úgy, hogy csak egy csetnik nem elég az ember hasán. Főleg, ha az ember igazi patrióta.
A szerb élsportolóknál egyfajta divattá vált a nagyszerb jelképek tetováltatása. Darko Miličić kosarazó ebben mindenkit túlszárnyalt.
A 213 centi magas centert, aki pályafutását a verseci Hemofarm csapatában kezdte, már 18 éves korában leszerződtette a Detroit Pistons NBA-klub. Hat csapatot váltott az amerikai ligában, a legutóbbi a Boston Celtics volt. Ott nem sok játéklehetőséget kapott, ezért 28 éves korában nyugdíjaztatta magát. Hiába akarta leszerződtetni a Crvena zvezda és még néhány európai csapat, ő úgy döntött, hátralevő életét inkább a hobbijainak szenteli, amelyek közül kiemelkedik a „dicső szerb történelem” népszerűsítése, persze külön hangsúllyal a csetnikmozgalom propagálásán.
Az NBA-ben, miközben az izzadt négerek között futott a labda és a pénz után, gyakran kínozta a honvágy. Főleg a hagyományos Ravna Gora-i csetniktalálkozók hiányoztak neki, ahol jókat lehet slivovicázni és nyalogatni a dicsó felmenők késeit, amelyekkel jó néhány ellenséges torkot vágtak el.
Most végre hazatért.
Az első dolga az volt, hogy egyik példaképe, Nikola Kalabić csetnikparancsnok és vajda portréját tetováltassa a hasára.
Kalabić 1943/44-ben több-kevesebb sikerrel partizánokat üldözött, de a háború teljesen az agyára ment, és a végén az alakulatával minden válogatás nélkül gyilkolt embereket, köztük civileket, gyermekeket, nőket. Faluról falura járt, ölt és gyújtogatott. Háborús bűneit Szerbia területén követte le.
Kalabićot a partizánok 1945-ben fogták el. Az egyik verzió szerint – hogy mentse a bőrét – elárulta Draža Mihailović csetnik főparancsnokot, akit a komcsik az ő segítségével ejtették fogságba, majd ki is végezték. Egyes források szerint Kalabićot ennek fejében szabadon engedték, majd hamis útlevéllel külföldre távozhatott. Mások szerint őt is kinyírták.
Akárhogyis, ennek a „derék fickónak” a képe díszíti az ismert kosarazó hasát. Miután azonban felhagyott a sporttal, a pocakja rohamos növekedésnek indult, ezért gondolt egyet: ha már ilyen szépen kiterebélyesedett, van ott elég hely még egy jeles történelmi alak számára. Amúgy sem lenne szép, ha Kalabić társaság nélkül maradna. Nem is kellett sokáig várni, Miličić odatetováltatta Momčilo Đujić képét.
Đujić a második világháború alatt pravoszláv pap létére csatlakozott a csetnikekhez, ahol annyira „kimagasló teljesítményt” produkált, hogy gyorsan vajdává avatták. Ő volt talán a legnagyobb szadista a csetnikek között.
Bűneit Horvátország területén követte el, ahol kéjes elvezettel kínozta és ölte az általa betegesen gyűlölt horvátokat. Az ő nevéhez fűződik a knini koncentrációs tábor létrehozása, amelyet akkoriban kis Jasenovacnak, valamint szerbek által vezetett Jasenovacnak neveztek el egyes horvát erők.
A háború után Đujić az Egyesült Államokba emigrált. Ő avatta csetnikvajdává Vojislav Šešeljt. Ez 1989-ben történt, amikor közölte Šešeljlyel, hogy feladata kiűzni Szerbiából a horvátokat, az albánokat és minden egyéb „idegen elemet”. Đujić azonban 1998-ban megvonta Šešeljtől a csetnikvajda címet, mert koalícióra lépett Miloševićtyel.
Tehát ez a két csetnik kapott helyet az egykori szerb válogatott játékos testén, akit egyébként a minden idők egyik legprasnyább és legközönségesebb sportolójának tartják. A mellékelt videóból kiderül, hogy miért.
Nem könnyű megfeledkezni arról, hogy a mai „haladók” ebből a csetnik milliőből kerültek ki. (Tomislav Nikolić a mai napig nem mondott le a csetnikvajda címről).
A VMSZ helyében én nem lennék büszke arra, hogy ők a szövetségeseim.
K. P.