Duma helyett konkrét lépéseket javasol a Jobbik a nemzetpolitikában
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) javasolja, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa a Magyar Szórvány Napjává november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját – egyebek között ezt tartalmazza a fórum pénteki budapesti ülésen elfogadott zárónyilatkozat. A Jobbik is támogatta a dokumentum egyhangú elfogadását, de jelezte, két konkrét esetben gyakorlati lépések megtételét várja a kormánytól – nyilatkozta az Alfahírnek Szávay István, a párt alelnöke.
A KMKF résztvevői azt javasolják, november 15-e legyen az a nap, amikor az összefogás jegyében a magyar nemzet jobban odafigyel a szórványmagyarságra, rendezvények, híradások, előadások, konferenciák, és közösségépítő programok révén. (Erdélyben 2011 óta, Kárpát-medence szerte pedig 2013-től ünnepelik a Magyar Szórvány napját ezen a napon.)
A 2004-ben létrehozott plénum üdvözli, hogy a honosítási és visszahonosítási folyamat révén immár 680 ezer honfitárssal, közülük 630 ezer esküt tett magyar állampolgárral bővült a magyar nemzet. Méltányolják továbbá a magyar kormány azon szándékát, hogy a nemzetegyesítést a határok átjárhatóságának javításával, benne a határátkelők számának jelentős növelésével kívánja megvalósítani.
Kövér szerinte az EU önrendelkezése a tét
Kövér László, a KMKF elnöke hangsúlyozta: minden illúzióvesztés ellenére a Kárpát-medence országai és népei civilizációs minőségi váltásként élték meg az elmúlt negyedszázadot. Nem puskatussal terelték őket, hanem önként választották ezt az utat, kérve a csatlakozás lehetőségét, bízva abban, hogy a perifériális lét ellenére, kitartó és demokratikus politikai küzdelmek révén bővíthetők az önrendelkezési jogok, érvényesíthetők a nemzeti érdekek.
Most viszont az a veszély, hogy maga az Európai Unió is politikai és gazdasági perifériává válhat – állapította meg a házelnök. Kövér szerint a napjainkban Ukrajnában zajló történéseket sokan ukrán-orosz területi vitának tartják, és vannak, akik mindezt amerikai-orosz érdekharcnak minősítik. Ő azok véleményét osztja, akik az ukrajnai geopolitikai küzdelmek egyik nagy tétjének „Európa, az Európai Unió önrendelkezési joga és képessége megerősítését vagy elveszítését” tartják.
Ha az Európai Unió elveszíti az európai érdekek képviseletének és érvényesítésének képességét, ha engedi magát alárendelni külső gazdasági, politikai és katonai érdekeknek, akkor elveszíti önrendelkezési lehetőségét, és akkor ránk az európai perifériákon még nehezebb idők várnak – mondta.
Az ülésen felszólalt Szili Katalin korábbi házelnök, a KMKF 2004-es alapítója is, aki fontos döntésnek nevezte az állampolgárság kiterjesztéséről szóló jogszabály 2010-es elfogadását, és azt mondta, hogy a KMKF asztala körül ülők mindig meg tudták teremteni a minimumot és képesek voltak az együttműködésre.
Korszerűsítsék a magyar-ukrán határátkelőket!
Szávay István az ülés után az Alfahír megkeresésére elmondta, a kormány az utóbbi években sokszor, sok helyen hangoztatta a nemzeti konszenzus szükségességét, ám ennek megvalósításáért a gyakorlatban eddig nem sokat tett. A Jobbik mindig kész volt a párbeszédre és a nemzeti ügyekben való közös gondolkodásra, amennyiben a Fidesz is komolyan gondolja ennek szükségességét, akkor azt mindjárt két módon is kinyilváníthatja – tette hozzá.
Az egyik a magyarországi lakcímmel rendelkező, de tartósan külföldön élő magyarok szavazati joga, amelynek könnyítését a Magyar Állandó Értekezlet novemberi plenáris ülésén a résztvevők (a Jobbik kezdeményezésére) egyhangú támogatással zárónyilatkozatba foglalták. A Jobbik erről országgyűlési határozati javaslatot is benyújtott, amelyhez várja a kormánypártok támogatását is. A másik a magyar zászló és címer napja, amelyet ötpárti egyeztetés nélkül, átgondolatlanul és elkapkodva nyújtott be két fideszes képviselő, a Jobbik ezért a konszenzust nélkülöző indítvány visszavonását, és ötpárti egyeztetést vár nemzeti jelképeink kapcsán a Fidesztől.
Szávay István elmondta továbbá, hogy javaslatára a KMKF mai zárónyilatkozatába belekerült a meglévő határátkelők korszerűsítésének szükségessége. Ez összecseng a nemzeti radikális párt nemrég benyújtott költségvetési törvényt módosító javaslatával, amely jövőre 500 millió forint plusz pénzt adna, hogy az ukrán-magyar határátkelés feltételei javuljanak, a személyi állományt bővítsék, így a határátkelés jelenlegi (sok esetben több órás) várakozási ideje lerövidüljön. Mivel a KMKF minden tagja támogatta a Jobbik felvetését, így a képviselő bízik abban, hogy a kormánypártok a vonatkozó költségvetési módosítót a parlamentben is meg fogják szavazni.
Alfahír nyomán T. T.