Veszélyben a Temerini Rádió magyar szerkesztősége

A temerini Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ igazgatója, Ágoston Mária nyílt levélben kereste meg a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottságának elnökét, Németh Ernőt (aki egyébként a Szabadkai Rádió magyar osztályának főszerkesztője is). A levél tartalmát az alábbiakban, változtatás nélkül közöljük.

„Tisztelt Németh Ernő! Tisztelt Bizottság!

A temerini székhelyű Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ igazgatójaként írok Önöknek, annak magánosítási eljárásával kapcsolatban. 

A „Lukijan Mušicki“ MTK-t 2006-ban alapította Temerin Község képviselő-testülete, művelődési intézményként. Az intézmény eredeti alapító okirata szerint két „szektorral” rendelkezett, egy tájékoztatási és egy művelődési szektorral. A tájékoztatási szektor az alapítást megelőzően 1971-től működő „Temerini Rádió” tevékenységét és vagyonát ölelte fel. 2006-tól a „Lukijan Mušicki” MTK, ahogyan azt megelőzően a „Temerini Rádió” is, magyar és szerb nyelvű szerkesztőséget működtetett. Emellett, az intézmény alapszabályai és más általános aktusai is a kultúráról szóló törvénnyel összehangoltak, az intézmény egész működése is erre a törvényre alapozódott.

A magánosítási törvény és a tömegtájékoztatási törvény sem ad választ arra a kérdésre, hogy hogyan magánosíthatók azok az intézmények, amelyek jogállásukat tekintve művelődési intézményként működnek és a rádiós tevékenység bejegyzett „javno glasilo”-ként és csupán különálló tevékenységi formaként jelenik meg. Ezzel a problémával több vajdasági művelődési tájékoztatási központ szembesült.

Az elmondottaknak is köszönhetően az MTK-ra vonatkozó magánosítási indítvány nem került beadásra a 2014. szeptember 15-ei határidőn belül.

Szeptember végén megváltozott a temerini községi hatalom összetétele, és a jelenlegi kormánypártokból összeálló koalíció a hatalomra kerülésétől kezdve mindent megtett a rádió magánosíthatóságáért, természetesen azt hangoztatva, hogy a rádió és a kétnyelvű tájokoztatás megmentése a cél. Alapítóként a temerini községi képviselő-testület egy új jogi személy hozott létre, „Temerini Művelődési Központ” elnevezéssel. Az új Központ úgymond átemelte a művelődés tevékenységi köröket a „Lukijan Mušicki“ MTK-tól, míg az alapító a „Lukijan Mušicki“ MTK tevékenységéből törölt mindent a rádiózáson kívül, ezáltal privatizálhatóvá téve az intézményt, csak találgatható célokból. Jelen pillanatban az MTK kizárólag rádióként működik, magyar és szerb nyelvű műsort is sugároz. A folyamatot jelentős számú törvénysértés követte.

Milovan Balaban, a temerini községi tanács oktatási megbízottja a „Magyar Szó” 2015. január 4-én megjelent hétvégi számában a temerini rádióról szóló nyilatkozatában elmondja, hogy „a községi hatalom azt szeretné, hogy a magánosítás után is megmaradjon kétnyelvűnek a rádió”, valamint, hogy a községi hatalom megtesz mindent annak érdekében is, hogy a rádió munkásai is megőrizzék állásaikat, de hozzáteszi, hogy “többet nem mondhatok erről a folyamatról, mert nem nyilvános”. Azt tudom mondani, hogy a jelenlegi községi hatalom semmit nem tesz sem azért, hogy a rádió megmaradjon kétnyelvűnek, sem azért, hogy megmaradjanak a szerkesztőségek alkalmazottai. Ami viszont igaz Milovan Balaban nyilatkozatából, az az, hogy a folyamat egyáltalán nem nyilvános. A folyamatról a nyilvánosságnak semmi tudomása sincs, az alapító egyáltalán nem működik együtt még a privatizálás előtt álló intézménnyel sem. Teljesen rendezetlen a dolgozók kérdése és az „Lukijan Mušicki” MTK vagyonának sorsa is.

Ehelyütt nem szükséges hangsúlyoznom, hogy a vajdasági magyarság számára mennyire fontosak a magyar nyelven sugárzó közszolgálati rádiók és hogy ezek fennmaradását milyen jelentős mértékben veszélyezteti a közfinanszírozásuk idei megszűnése. Nyilvánvaló, hogy az új tulajdonosnak nem érdeke a magyar nyelvű közszolgálati műsorok fenntartása. Elég csak az előzőleg magánosított önkormányzati rádiók sorsát figyelembe venni. Nem értek egyet azzal az állásponttal miszerint a hatályos tömegtájékoztatási törvény elégséges garanciákat lát elő, hogy öt évig megmaradhasson a privatizációt megelőző műsorstruktúra és profil. Az az álláspontom, hogy a törvény nem biztosítja sem a „tisztességes” privatizációt, a magyar szerkesztőségek és a magyar nyelvű közszolgálati műsorok megmaradását. Példaként ehelyütt csak azt említeném, hogy a törvény nem lát elő megfelelő szankciókat arra az esetre, ha a médiumot magánosító új tulajdonos nem tartja tiszteletben a kisebbségi nyelveken való tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét.

Nyilvánvaló, hogy a Magyar Nemzeti Tanács nem veheti át a „Temerini Rádió”, illetve a „Lukijan Mušicki“ MTK alapítói jogait. Csak támogatni tudja a Tájékoztatási Bizottság kezdeményezését, amely a privatizálandó médiumok helyzetének a felmérésére vonatkozik. Viszont úgy gondolom, hogy ahelyett, hogy az MNT és annak illetékes bizottsága arra helyezné a hangsúlyt, hogy mi történik majd a magyar nyelvű szerkesztőségekkel a privatizációs eljárások lezárását követően, azzal kellene, hogy foglalkozzon, hogy miképpen történik e médiumok privatizálása. Ebben a pillanatban azt sem lehet felmérni, hogy hány médium kerül felvásárlásra, hány médiumot bontanak részvényekre a dolgozók részére, illetve hány médiumot törölnek majd a nyilvántartásból.

Arra van szükség, hogy a Magyar Nemzeti Tanács minden törvényes lehetőségével élve hatékonyan segítse a magyar műsorokat is sugárzó rádiókat, most, a július 15-éig tartó időszakban. Sajnos eddig ezt a támogatást eddig a Magyar Nemzeti Tanács részéről nem érzékeltem, de remélem ez Önöknek köszönhetően változni fog.

Kelt Temerinben, 2015.01.27-én

A további együttműködés reményében,

Ágoston Mária, igazgató”

T. T.