Bravó, VMSZ: legtöbben Szabadkán nyomorognak és szorulnak népkonyhára!
Szabadkán az általános nyomor akkora méreteket öltött, hogy attól még a legprimitívebb dél-szerbiai település polgárai is elborzadnának.
A délvidéki magyarság szellemi-kulturális-gazdasági központjának minősített városban (ahol ugyebár a VMSZ uralkodik a haladó haverokkal együtt) egyelőre 1 100-an halnának éhen a népkonynhán készülő szerény étel nélkül. Vagyis országos viszonylatban legtöbb ember itt éhezik és nyomorog.
Az újvidéki népkonyhán naponta mindössze 650 adagot készítenek, a topolyain pedig 800-at, azzal, hogy a bácsfeketehegyi és a szeghegyi rászorulók is igénybe veszik ez utóbbi intézményt.
Aligha fér hozzá kétség, hogy Szabadka a legszegényebb és egyúttal a legdrágább város az országban.
Az önkormányzati illetékeseknek persze van képük azzal dicsekedni, hogy a költségvetésből elegendő eszközt választanak (majd) ki a népkonyha működtetéséhez.
Ehelyett szégyelhetnék magukat, amiért Szabadkán a legdrágábbak a kommunális szolgáltatások, a különböző adók és termékek, ami kétségkívül hozzájárult a szörnyű nincstelenséghez.
A humanitárius katasztrófa kellős közepén a városvezetés (már évek óta) szemrebbenés nélkül megszavaz minden egyes árdrágítási kérelmet.
A rablóprivatizációk (amelyekért nyilván a VMSZ-t is „némi” felelősség terheli) teljesen szétzúzták Szabadka (egykoron nem kis) gazdasági erejét és a polgárok óriási részét az utcára juttatták.
A munkanélküliségen kívül az empátia, az együttérzés és ebből kifolyólag a normális szociális politika hiánya vezetett idáig. A városatyák magatartása népkonyhára juttatott több mint ezer polgárt (és ki tudja még hányan csúszkálnak a legmélyebb nyomor küszöbén).
Sajnos szinte biztosra vehető, hogy a rászorulók száma a következő időszakban rohamosan növekszik majd. Ha ez az állapot sokáig eltart, lassan egész Szabadka (VMSZ-es és haladó vezetőket leszámítva) gigantikus népkonyhává válhat.
K. P. (a számadatok a subotica.com portálról származnak)
