Független délvidéki magyar médiumok tucatjai szűnhetnek meg!
Öt év múlva már semmi sem fogja védeni a szerbiai médiaprivatizáció miatt idén július 1-ig eladásra kerülő délvidéki magyar médiumokat, ám addig is kérdéses, hogy egyáltalán akad-e majd egy részükre vevő, vagy megszűnnek. Kétjobbikos képviselő ezért arról kérdezte nemrég Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, hogy miként kívánja az esetlegesen megszűnő médiumokat megmenteni a magyar kormány. Kérdéseikre hosszú, ám annál tartalmatlanabb választ kaptak, melynek lényege: semmit.
A Magyar Zoltán és Szávay Istvánjobbikos képviselők általáltaljegyzett írásbeli kérdés emlékeztet: „a szerb alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy nem csak az állam, hanem a tartományi és a helyi önkormányzatok sem lehetnek médiaszolgáltató tulajdonosai, alapítói, ezt a törvényt idén július elsejéig végre kell hajtani. Ezzel pedig veszélybe került számos, magyar nyelven is tájékoztató délvidéki kistérségi és regionális médium.”
A képviselők nem érzik hosszú távonmegoldásnak azt a törvénymódosítást sem, amely öt évig garantálja a kalapács alá kerülő médiumok esetében a meglévő műsorrács fenntartását, hiszen annak lejártával semmilyen garancia nem marad majd a magyar nyelvű tájékoztatás fenntartására.
Magyar és Szávay aggodalmának adott hangot, amiért a fennmaradó, a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt álló médiumok a szerbiai szakmai szervezetek szerint egyre inkább pártérdekeket kiszolgáló, pártpropagandát hirdető szócsövekké kezdenek válni. E tendenciát két vizsgálati eredmény is megerősítette: az Újvidéki Újságíró Iskola beszámolóját ITT tekintheti meg, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületénekeredményeit pedig ITT olvashatja el.
A nemzeti párt képviselői azt isnehezményezik, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot a korábban megszerzett jogaitól megfosztották, ezért nem tudja a magyarság számára fontos médiaházakat a saját oltalma alá venni, így azok fennmaradása teljes mértékben az új befektetőktől függ majd. Éppen ezért az írásbeli kérdés is arra kért választ elsősorban, hogy a kormány milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy fennmaradhassanak a független magyar médiumok a Délvidéken.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában maga is emlékeztet arra, hogy a szerb alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a nemzeti tanácsokról szóló törvény azon rendelkezését, mely lehetővé tette, hogy a nem magántulajdonban lévő médiaházak alapítói jogát részben vagy egészben a nemzeti tanácsokra ruházzák át. Valamint kiemelte: „A taláros testület döntése ellentmond a szerb alaptörvény 20. szakaszának, amely rögzíti, hogy a kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető. Részben e döntés és probléma hatására került bele a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség által 2014. április 27-én megkötött koalíciós szerződésbe a magyar nyelvi tájékoztatás elért szintje megőrzésének a szükségességét szorgalmazó pont, mely kezelni hivatott a kialakult helyzetet.”
Semjén a szerb médiatörvényekben foglalt garanciáról kifejtette a Kormány álláspontját is: „Úgy véljük, a vázolt garanciák az elkövetkezőkben elegendő biztosítékot jelentenek arra, hogy a magyarul is sugárzó rádiók és televíziók esetében ne merülhessen fel a tisztességtelen vásárlási szándék .”
Azonban arról sem szabad elfeledkezni, hogy a július elsejéig kötelezően végrehajtandó privatizáció lehet éppen a Vajdasági Magyar Szövetség „mentőcsomagjának” köszönhetően fogja majd több kisebbségi médium megszűnését eredményezni. Hiszen a főképp közpénzből üzemelő, kisebbségi nyelven folyó tájékoztatás sokkal inkább közérdekű mintsem profitorientált tevékenység volt ezidáig. Azonban a befektetők számára a kötelező műsorrács megtartása miatt nem garantált a bevétel. Így a kezdeményezés amely azt hivatott garantálni, hogy ne kerüljön rossz kézbe a délvidéki magyarság tömegtájékoztatása könnyen lehet, hogy azt fogja eredményezni, hogy azokra egyáltalán nem lesz majd érdeklődés és olyan nagy múltú médiumoknak is, mint amilyen a Szabadkai vagy a Temerini Rádió is le kell majd húznia a redőnyt.
Félő tehát, hogy fél évtized múlva a Délvidéken már csak azok a médiaházak tudnak majd talpon maradni és túlélni, amelyeket a Magyar Nemzeti Tanács mint alapító tart fenn és amelyeket a szakma már most is mint pártmédiumokként tart számon.
R. P.