Vona belső ellenzékéről beszélt New Yorkban a jobbikos képviselő

„Most akkor benácult egész Tapolca?!” – tette fel a kérdést Szávay István, a Jobbik Magyarországért Mozgalom nemzetpolitikáért és határon túli politikáért felelős országgyűlési képviselője New Yorkban, egy helyi magyaroknak tartott előadáson, jelentette az ATV helyszíni tudósítója.

Először jár az Egyesült Államokban és mutatkozik be – egyelőre túlnyomóan magyar közönségnek – a Jobbik azóta, hogy a párt potenciális kormányváltó erőként tekint magára. A manhattani 82. utcában, a helyi görög katolikus templom „Árpád Hall”-jában tartott „Magyar Nemzeti Esten” Bombera Krisztina, az ATV amerikai tudósítója is részt vett.

„Itt akkora a magyar közösség, mint a kárpátaljai magyarság”

New Yorkban és környékén 150 ezer magyar él. A Jobbik a jövőben az Amerikában és Nyugat-Európában élő magyarokat ugyanolyan intenzíven akarja megszólítani, mint a Kárpát-medencében élőket. Egyrészt azért, mert a különféle okokból Magyarországról távozók egyre többen vannak, és egyre fiatalabbak. Másrészt, hogy a pártról a külföldön élők ne a magyar és a nemzetközi sajtóban kialakított Jobbik-kép alapján formáljanak véleményt. Ez az oka, mondta Szávay István, hogy nemcsak a magyarokkal, de például amerikai közvéleményformálókkal, politikusokkal is terveznek személyes találkozókat.

„Nem feküdtünk le Oroszországnak”

Staudt Gábor elmondta: a Jobbik nem választ a két nagyhatalom között, és nem teszi le a voksot egyik mellett sem a másik rovására. Visszautasította, hogy a Jobbikot Oroszország pénzeli vagy befolyásolja. A keleti nyitás mellett a kiegyensúlyozott kapcsolat a nyugattal ugyanolyan fontos – tette hozzá Staudt – de mindig a magyar érdekek mentén, nem pedig nagyhatalmi játszmák eszközeként.

A New York-i, nagyjából harminc fős, a Jobbikkal szimpatizáló közönség többsége láthatóan egyetértett azzal, hogy a Jobbik ellenzi az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi küzdelemben a magyar részvételt, és abban is, hogy Ukrajna integritása és egyéb szempontjai másodlagosak a kárpátaljai magyarok biztonsága mögött. „Csapnivaló a kormány külpolitikája, bár a Szijjártó-féle irány még mindig jobb, mint Martonyié volt,” mondta Szávay, aki szerint a magyar érdekeket alapvetően három hatalom határozza meg: Törökország, Oroszország és Németország.

A Brüsszel elleni szabadságharc pedig nagy kamu, fogalmazott, hiszen nem a magyarok valós érdekeinek kemény képviseletéről van szó, hanem pusztán a Fidesz pártérdekeinek védelméről: a jogállamot és az igazságos politikai versenyt tönkretevő Fidesz-rendszer védelmezését a brüsszeli kritikáktól.

„Van-e belső ellenzéke a Vona-féle polgárosodós irányzatnak?”

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincs,” válaszolt Szávay a kérdésre, és hozzátette, hogy bár nem tartja magát belső ellenzéknek, maga is a radikális irányzathoz tartozik, a Jobbik egyik alapítójaként radikális nemzeti pártot akart létrehozni. De a pártelnöknek igaza van abban – védte a középre húzó kampánynak is betudott sikereket Szávay, – hogy míg néppártként a Jobbik továbbra is ugyanazt a radikális programot valósítja majd meg, kommunikálni higgadt polgári pártként fog.

„A politikai ellenfeleink nagy fantáziát látnak abban, ha a Jobbikon belül törésvonalakról beszélnek, remélve, hogy szétesünk. Ebben hiába reménykednek,” mondta.

Egy másik kérdezőt az érdekelt, vajon ha kormányra kerülne a Jobbik, sújthatják-e Magyarországot büntetőszankciók az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet részéről. Vagy akár csak egyes országok összehangolt döntése nyomán, mint egykor Jörg Haider kormányra kerülésekor Ausztriában. Szávay és Staudt nem tart ettől.

„Ma már más a helyzet, mint Haider idején volt. Az európai nemzeti radikális pártok megerősödése, elfogadottságuk növekedése egész Európában tendencia” – mondta Szávay, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy puszta Jobbik-ellenes propaganda az, hogy a párt annyira szélsőséges, hogy elutasítandó pária még a többi európai radikális szemében is. Ugyanis vannak együttműködések, mondta, de nem tette hozzá, kikkel és milyen formában. Másrészt a radikális bevándorlás-ellenesség még tesz egy pártot nemzetivé, márpedig a jobbiknak ez a legfontosabb. 

A legtöbb nyugati radikális párt Izrael-párti, míg a Jobbik nem az, húzta meg Szávay szigorúan a határt, és elítélte Marine Le Pent, aki maga indított fegyelmit saját édesapja, a Nemzeti Front egykori vezetője ellen, mert  az túlzásnak tartja a Front vezetésének védekezését az antiszemitizmus és az idegengyűlölet vádja ellen. Majd Szávay azt is hozzátette: a zsidózás és cigányozás az ő pártjában nem téma. Ezt csak a rosszakarók szeretik így feltüntetni.

Az európai radikálisokkal való viszony vázolása után Szávay azt is elmondta, szó sincs arról, hogy a párt ki akarna lépni az EU-ból: pusztán a hasznok és a hátrányok mérlegét szeretné tisztán látni és megvonni, számokkal és tényekkel. A hátrányos pontokat pedig újratárgyalná, ha már egykor Martonyi miniszter – a csatlakozás előtt, – nem tett többet a magyar érdekekért, tette hozzá a Jobbikos politikus, az est során többször is kritizálva az atlantistának tartott korábbi Fideszes külügyminisztert.

„A kuruc.info nem a Jobbik”

„Csak a párt képviselőire hallgassanak arról, hogy a Jobbik mivel azonosul, és mivel nem,” mondta Szávay, majd hozzátette: a kuruc.infóhoz például semmi közük. Annak ellenére sem, hogy a honlaptól gyakran kapnak számottevő támogatást. A Jobbik csatornája az alfahir.hu, vagy a facebook-os, támogató közönség, ugyanis saját nyomtatott újságra továbbra sincs elég pénze a pártnak, fogalmazta meg a Jobbik-média korlátait Szávay.

„Mi lesz a magyar össznépi csalással?”

A New York-ban élő magyarok közül többen arról kérdezték a két Jobbikost, hogyan fékeznék meg a korrupciót, továbbá milyen adóreformokat tervez a párt. Volt olyan résztvevő, aki azt mondta, azért jött el Magyarországról, mert ott a rendszer csalásra kényszerítte volna.

A közterhek túl nagyok, és túl kevesen fizetik be azokat. Szávay és Straudt elmondták: egykulcsos adó helyett arányos közteherviselést akarnak, a korrupt tisztségviselők megbüntetését, és a közterhek sokkal szélesebb eloszlását. „Ha pedig valaha, bárhol, bármikor Jobbikos politikusról is kiderül, hogy lopott, azt kívánom, üljön a börtönben a korrupt szocialisták és a korrupt Fideszesek mellett,” jelentette ki Staudt Gábor a közönségnek.  

„Ángyán József veletek van?”

Ángyáné volt az egyetlen név, amely elhangzott, ráadásul kérdező szájából, miután Szávay arról biztosította a közönséget: kormányzásra képes szakpolitikai gárdát tudhat maga mögött a párt, bár ma még nem mondhat neveket. Vagy azért, mert a Jobbik melletti kiállás egzisztenciális kockázatot jelent, vagy azért, mert a támogató szakemberek korábban sosem mozogtak politikai terepen. „Ángyán József ad nekünk tanácsokat, jelen volt és díjat kapott az évadnyitó rendezvényünkön, de tiszteletben tartjuk a függetlenségét,” mondta, kicsit hosszabb gondolkodás után Szávay.

A Nagykörúton túl

„Nem tudják, hogy milyen az élet a Nagykörúton kívül” – foglalta össze a teljes magyar politikai elit leggyengébb pontját Szávay, és ezzel élesen szembehelyezte a Jobbik támogatóinak és önkénteseinek az elkötelezettségét országszerte. „Ezt még a balliberális sajtó is elismeri,” tette hozzá. S hogy képes volna-e a Jobbik a belpolitikai és a külpolitikai fronton is megfelelni a kihívásnak, ha 2018 eltt előrehozott választásokra kerülne sor? A kérdésre – bár határozott igen volt a válasz – Szávay azt is mondta: nem számolnak az előrehozott választás lehetőségével.

(atv.hu / Bombera Kriszta nyomán)