Egy CIA elemzésen alapuló tanulmány szerint „Délvidék északi része visszakerül Magyarországhoz”
Igor Leszjov orosz filozófus az Obozrevatyel portálon közzétett tanulmányában Európa közeljövőbeni fejlődésének egyik lehetséges változatát vázolta fel.
A szerző szerint a határok változása éppen olyan természetes folyamat, mint mondjuk a demográfiai vagy a gazdasági körülmények átalakulása, épp ezért arra kell számítani, hogy a közeljövőben is módosulni fognak a határok.
Különösen, hogy Európa most nagy átalakuláson megy keresztül: a világgazdaság súlypontja áthelyeződik a Csendes-óceán térségébe; Európa lakossága lassan, de biztosan öregszik; az etnikai arányok változnak; és az értékrendben is átalakulások észlelhetők.
„Kolosszális munkát” – beleértve a CIA és a GRU nyilvános prognózisainak elemzését is – követően került összeállításra a most következő térkép, amely Európa 2035-ös határait mutatja be – jelzi Leszjov. Természetesen ez nem jelent száz százalékos prognózist, de nagy az esélye, hogy a jövőben hasonló módon alakuljanak az események.
1. Közép-Európa: A Balkánon csődöt mond a Bosznia-Hercegovina nevű állam. Az európai hatalmak a muszlim faktor miatt támogatni fogják, hogy Horvátország és Szerbia felossza egymás között Bosznia-Hercegovinát. Kárpótlásul Albánia bekebelezheti Koszovót és az albánok lakta Nyugat-Macedóniát.
Mindemellett Magyarország kedvező politikai konjunktúra esetén visszaszerezheti az 1920-ban elcsatolt területekből a Partiumot, Bánátot és Észak-Bácskát. Ausztria, Csehország és Szlovákia megmarad jelenlegi határaiban, Lengyelországra azonban szomorú sors vár.
A Kurir nevű szerb búlvárlap internetes oldalon is megjelent a cikk, amely alatt heves vita alakult ki. Íme egy kis ízelitő:
„Srbin: A magyarok egy kicsit elszámitották magukat! Nem fogják csak úgy elvenni a Szerb Vajdaságunkat.
Mario: Koszovót sem birtátok megtartani a jóval gyengébb albánoktól, akkor hogyan tudnátok a jóval erősebb magyarokkal szembeszegülni?”
Nagy a valószínűsége, hogy Olaszország darabjaira hullik, legalábbis egy Észak- és egy Dél-Itáliára. A válás kezdeményezője Észak lesz, ahol a svájci vagy német mintához hasonlóan egy föderatív állam jön létre („Északi Liga”). Szardínia és Szicília függetlenné válhat.
Ha Moszkva és Berlin új paktumot köt, Lengyelország elveszítheti Pomerániát és Sziléziát, Oroszország bizonyos engedményekért cserébe átengedheti Kalinyingrád/Königsberget Németországnak.
A függetlenné váló, Lviv (Lemberg) székhelyű Nyugat-Ukrajna/Galícia keleti lengyel vajdaságokat kebelezhet be, így Lengyelországra erős csonkolás vár.
Ukrajnából nemcsak Lviv (Lemberg) szakad ki, hanem Kárpátalja is, Észak-Bukovinát pedig visszaszerezheti Románia.
2. Nyugat-Európa: innen indulnak a határváltozások, feltehetően már a közeljövőben, Skócia kiválásával Nagy-Britanniából. A skót kiválás után felerősödhetnek az Írország egyesítését követelő mozgalmak és Észak-Írország is eltűnhet a térképről. Nagy-Britannia megszűnik létezni, bár Wales minden bizonnyal megmarad Anglia részeként.
A Pireneusokban szintén jelentős változások lesznek. A spanyol katasztrófahelyzet a decentralizációs törekvések megerősödéséhez vezet majd. Megnő a baszk és katalán szeparatizmus. Baszkföld és Katalónia kiválik Spanyolországból, amely, meglehet, föderatív állammá alakul át.
Franciaországot sem kerülik el a változások, elsősorban a demográfiai arányok megváltozása miatt. A jelenlegi tendenciák mellett 2035-re az „őslakosok” kisebbségbe kerülhetnek az egykori gyarmatokról érkezett muszlim bevándorlókkal szemben. Lehetséges, hogy a bevándorlók által legsűrűbben lakott Marseille környékén kialakítanak majd egy „Arab Piemont” fantázianevű muszlim államot. A központi hatalom gyengülése azt eredményezheti, hogy Aquitánia egy része csatlakozik Baszkföldhöz. Lotharingia csatlakozik Németországhoz, Korzika pedig elnyeri a hőn áhított függetlenséget.
Belgium sorsa már most nyilvánvaló, egyedül Brüsszel hovatartozása nem eldöntött kérdés. A flamandok és vallonok útja elválik. Megalakul a független Vallónia, a flamand területek pedig szövetségre lépnek Hollandiával. 3. Kelet-Európa: az európai központ meggyengülése és a német keleti expanzió oda vezethet, hgy a balti országok oroszlakta területei (Narva és Daugavpils környéke) Oroszországhoz csatlakoznak.
Fehéroroszország eltűnik a térképről. Ez az ország gyakorlatilag most se független, 2035-re azonban befejezetté válhat a folyamat és Oroszország egyik tartományává válhat. Ukrajnából nemcsak a nyugati területek szakadnak ki, hanem az oroszajkú keleti iparvidékek, a déli területek és a Krím is.
Romániát a Partium elvesztése miatt Bukovinával, Moldovával és a Dél-Budzsákkal kárpótolják.
Kelet- és Dél-Ukrajna, valamint a Dnyeszter Menti Köztársaság Oroszországhoz csatlakoznak.
A Kaukázust azonban elveszíti Oroszország. Dagesztán, Csecsenföld és Ingusétia kiválását a Kreml aligha fogja akadályozni e régiók állandó dotációja és a hatalmas mentális különségek miatt.
Oroszország azonban bekebelezheti Abháziát, cserébe Grúzia visszakaphatja Dél-Oszétiát. Moszkva „korridort” hoz létre legfőbb kaukázusi szövetségese, Örményország felé. Grúziát kettéosztják egy keleti (Kahétia) és a nyugati (Nyugat-Grúzia) részre.
Karabah marad Örményország része, cserébe Törökország kárpótlást kap Szíriában vagy Bulgáriában.
A tanulmányt írta: Igor Leszjov: Jevropa 2035: iz otkritih isztocsnyikov CRU i GRU
obozrevatyel.com és oroszvilag.hu nyomán Z.D.
