A szerbek nem tanulnak meg magyarul, de kellene nekik a magyar útlevél
A szabadkai magyar főkonzulátuson tavaly december közepén tette le az állampolgársági esküjét a százezredik kérvényező. Csak 2016-ban közel 12 ezren váltak magyar állpolgárrá Szabadkán és mindemellett további 7 ezren átadták a kérvényüket a honosításhoz. Bábity János szabadkai főkonzul szerint tavaly megnövekedett az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt, ugyanis előfeltétele a gazdaságfejlesztésre szánt, összességében 65 milliárd forintnyi, a Prosperitati Alapítvány által kiírt pályázaton való indulásnak.
Bábity elmondta azt is, hogy bár a magyar nyelv ismerete egyik alapfeltétele az állampolgárság igénylésének, mégis egyre nagyobb azoknak a száma, akik nem beszélik jól a magyar nyelvet.
Ezek az emberek mégis felszeretnének esküdni a magyar állam szolgálatára… Azonban mindenki előtt ismert az a tény, hogy ennek valójában gazdasági okai vannak és az ilyen igénylőknek az európai uniós útlevél megszerzése és a pályázati forrásokhoz való hozzáférés a célja. Az eskütétel, a nyelvtanulás a magyar himnusz végigállása pedig egy kötelező rossz, amelyet kényszerből nyelnek le.
Bábity arról is beszélt az újvidéki közmédiának, hogy többen azt hiszik, hogy szigorúbb lett az elbírálás folyamata, amiért alapvető kérdéseket tesznek fel magyar nyelven, „Meg kell tudnunk, hogy csak néhány tételt tanultak meg magyarul tankönyvekből, vagy valóban megértik a kérdést és tudnak is rá felelni magyar nyelven.” – mondta el a főkonzul.
Portálunk korábban számos olyan esetről számolt már be, amikor a magyar nyelvet nem beszélő, sokszor közvetlen a himnusz elhangzása után már magyarellenes kijelentéseket tevők és a magyarságot lenéző személyek tömegei jutottak állampolgársághoz. Mint ahogy arról is írtunk, hogy néhány tucat esetben már meg is fosztottak néhány szerbiai lakost a magyar állampolgárságától, amiért csalárd módon jutottak ahhoz.