Dačić etnikai alapon osztaná fel Koszovót – Akkor mi lesz a Délvidékkel?
Koszovó felosztása az albánok és a szerbek között hosszú távú megoldást jelenthetne a Belgrád és Pristina között évek óta fennálló konfliktusokra – fogalmazta meg véleményét Ivica Dačić szerb külügyminiszter a számol be az MTI, a Blic című belgrádi napilapban hétfőn megjelent írására hivatkozva.
Ivica Dačić kiemelte: egy területcsere esetén mindenképpen különleges státust kellene biztosítani a Koszovóban található szerb templomoknak és kolostoroknak, valamint létre kellene hozni a koszovói szerb kisebbségi önkormányzatok közösségét, amiről négy éve egyezett meg a két fél Brüsszelben.
A szerb külügyminiszter korábban többször is beszélt arról, hogy fel lehetne osztani a területet a szerbek és a helyi albánok között, illetve néhány éve azt is felvetette, hogy akár területcserét is lehetne alkalmazni. Így Szerbia megkapná a szerb kisebbség lakta koszovói területeket, míg Koszovóhoz csatolnának néhány, szinte teljes egészében albánok lakta dél-szerbiai térséget.
Egyik ötlet sem valósult meg, sőt ez irányú lépések sem történtek annak ellenére, hogy Ivica Dačić 2012 és 2014 között miniszterelnökként megkezdhette volna az erről szóló párbeszédet.
Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnöknek a Blic című napilap múlt heti számában jelent meg a nemzeti konzultáció szükségességéről szóló írása. Úgy fogalmazott: Szerbiának meg kell oldania a Koszovóval fenntartott viszonyt annak érdekében, hogy ezt a terhet a jövő generációinak ne kelljen tovább cipelniük, és Szerbia is tovább tudjon lépni.
A szerb sajtóban megjelent vélemények szerint
Aleksandar Vučić ezzel az írással, illetve az utóbbi hetekben tett kijelentéseivel Koszovó elismerésére készíti fel a szerb népet.
Mit jelenthet ez a délvidéki magyaroknak?
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy
az Ivica Dačić szerb külügyminiszter által felvázolt koszovói megoldásjavaslat nagyrészt átültethető lenne a délvidéki magyarságra is.
Korábban voltak már hasonló történelmi esélyek, mint például az 1999-es bombázások ideje, amikor Magyarország már a NATO tagja volt. Végül azonban a magyar békefenntartók Koszóvóra mentek, pedig például Temerinben több dolguk akadt volna békefenntartás területén. Hasonló nagy lehetőség jelenleg Szerbia EU-s csatlakozása is, ám ennek kapcsán a jelenlegi Fidesz kormány többször elmondta, hogy semmilyen feltételt vagy akadályt nem fog Szerbia elé állítani, ebben a politikában pedig a legnagyobb helyi párt, a Vajdasági Magyar Szövetség is teljesen egyetért.
A délvidéki magyarság számára kínálkozó talán utolsó lehetőségét nagy valószínűséggel épp a délvidéki és anyaországi magyar politikai pártok bénultsága fogja meghiúsítani. Hiszen számukra jelenleg a nemzetpolitikában fontosabbnak mutatkoznak a névlegesen jó kapcsolatok és a politikai összeborulások, mint a történelmi megoldást kínáló helyzetek felismerése is kihasználása.
