Viharos évet zárnak a Kárpát-medencei magyar nemzeti kisebbségek
Viharos éven vannak túl a magyar nemzeti közösségek, akik közül a kárpátaljai magyaroknak kell szembenézniük a legnagyobb nehézségekkel a továbbra is elfogadhatatlan ukrán oktatási törvény miatt – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.
A tárcavezető éves meghallgatásán pártállástól függetlenül köszönetet mondott a testület valamennyi tagjának, amiért szerinte egyetértésükkel talán soha nem látott konszenzust tudtak kialakítani a kárpátaljaiakat sújtó ügyben.
A külgazdasági és külügyminiszter a Velencei Bizottság állásfoglalását idézve kijelentette, a történteket nem lehet másként értelmezni, minthogy Ukrajna megsértette saját alkotmányos és nemzetközi kötelezettségeit. A magyar kormány éppen ezért mindaddig blokkolja Ukrajna minden nemzetközi kezdeményezését, amíg a helyzet nem rendeződik a kárpátaljaiakat kielégítő módon – húzta alá, hozzátéve, a két ország között nem kétoldalú konfliktus áll, amit az is mutat, hogy bolgár, román és görög kollégájával közös levélben fejezték ki tiltakozásukat.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy az elmúlt másfél évben minden fórumon felemelték a szavukat az ukrán nemzeti közösségek jogainak csorbítása ellen. „Ezt a kérdés nem fogjuk elengedni” – jelentette ki, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy rendkívül riasztó jelenségeket látnak az ukrán törvényhozásban, valamint a kárpátaljai mindennapokban, ami azt mutatja, hogy Ukrajnában „európaiatlan és veszélyes” mértékben terjed a nacionalizmus.
Az elmúlt időszak tüntetései, magyar nemzeti szimbólumok gyalázásai azt bizonyítják, hogy Kárpátalján is teret nyert a nacionalizmus – mondta a tárcavezető, aki emlékeztetett, az előző héten kezdeményezte, hogy az EBESZ speciális megfigyelő missziója terjessze ki állandó jelenlétét Kárpátaljára is.
A miniszter beszámolt arról is, hogy politikai megállapodás született egy Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút megépítésének előkészületeiről, ami iránt Kína kifejezett érdeklődést mutat finanszírozási és technológiai szempontból.
Szijjártó Péter meghallgatásán kitért több olyan kérdésre is, amelyet ellenzéki képviselők korábban tettek fel neki, megválaszolásukra pedig időt kért. Egyebek mellett elmondta, az OTP utasításba adta, hogy minden erdélyi fiókjában legalább egy magyar nyelven beszélő munkatársnak dolgoznia kell, továbbá minden szolgáltatás leírását magyar nyelven is elérhetővé kell tenni.
A megbeszélésen Szávay István (Jobbik) több a délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatos témát is felvetett. Mint például, hogy azok a cégek, amelyek a Prosperitati Alapítványnál szereznek támogatást azok mindamellett, hogy magyarokat alkalmaznak a termékeiken is tüntessenek fel mindent magyarul is. A jobbikos képviselő megemlítette a határokon kialakuló sorok problémáját, amely főleg az ünnepek idején, a nyári időszakban és hétvégente keseríti meg a határokat átlépni kívánók életét. Egyebek mellett arra sürgette a kormányt, hogy diplomáciai úton készüljön fel időben a trianoni döntés századik évfordulójára történő méltó megemlékezésre, hiszen Románia és Szerbia is nagy ünneplésre készül a gyulafehérvári és újvidéki nyilatkozat, valamint a trianoni békediktátum kapcsán, amely könnyedén kaphat magyarellenes élt.
Szávay a fideszesek által tiltó listára helyezett magyar pártok és politikai szervezetek kapcsán elmondta, hogy továbbra is vannak olyan külhoni szervezetek, amelyeket a kormány kirekeszt a magyar-magyar párbeszédből. Szerinte kiemelten ilyen a Magyar Mozgalom (MM) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK).
„Kérdés, hogy melyek lehetnek ezek a mérőszámok, hisz az MM és a VMDK összefogása legutóbb a délvidéki magyar szavazatok 26%-át szerezte meg, ott vannak a vajdasági parlamentben és a magyar többségű önkormányzatok jelentős részében is” – teszi fel a kérdést Szávay az ülés témái kapcsán írt Facebook bejegyzésében.
Téma volt a Nemzeti Tanácsokról szóló törvénytervezet is, a Jobbik politikusa a Magyar Mozgalom és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége felvetése nyomán felhívta a Miniszter úr figyelmét arra, hogy Szerbiában komoly veszélybe került a kulturális autonómia, ugyanis olyan törvénytervezet készült, amely konkrét jogkörszűkítéseket tartalmaz és számos más intézkedés mellett kétnyelvűvé tenné a Magyar Nemzeti Tanács működését.
„Sokatmondó volt Szijjártó Péter válasza, mely szerint a Vajdasági Magyar Szövetséggel fennálló megállapodásuk alapján a délvidéki párt azonnal jelez, ha valamilyen problémás ügy van a régióban, erről a törvénytervezetről azonban még nem hallott. Ezek szerint a VMSZ nem tartja túl nagy gondnak a nemzeti tanácsok jogköreinek tervezett újabb szűkítését… Megjegyeztem, hogy ez a kérdés is jól mutatja, érdemes lenne néha azért másokkal is szóba állni, és nem kizárólag a Fidesz külhoni fiókszervezeteivel egyeztetni.” – írja Szávay István. (mti)
