Legtöbben Szerbiából, Kínából és Iránból mennek a magyar egyetemekre
Rohamosan nő a külföldi, főleg szerbiai és harmadik országbeli hallgatók aránya a magyar felsőoktatásban.
Nem tudni, hogy közülük mennyien délvidéki magyarok, akik csak lakcímükben szerbiaiak. De az biztos, hogy tömegével választják a délvidéki magyar fiatalok, hogy inkább Magyarországon tanuljanak tovább, annak ellenére, hogy sosem voltak még ilyen kedvezőek az egyetemi feltételek magyar diákok számára Újvidéken,
Ennek egyik fő oka, hogy Erdéllyel, Kárpátaljával és Felvidékkel szemben egyedül a délvidéken nincs magyar egyetem.
Magyarországon az utóbbi években leginkább a kínai diákok száma nőtt meg 2013 óta. De kétezerhez közelít a szerb és az iráni hallgatók száma is a magyar campusokon. Van egyetem, amelyik idén százmilliókat költött ázsiai diákok toborzására a csökkenő hallgatólétszám miatt.
A 2010/2011-es tanévhez képest a 2017/2018-as tanév első felére megduplázódott a magyar felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók száma. A teljes hallgatólétszám tíz százalékát teszik ki, szám szerint 32 ezren vannak, közülük 20 ezer hallgató viszont Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkezett.
A külföldi hallgatók növekvő száma a magyar egyetemeken 2012 óta valójában a nem EU-állampolgár hallgatók növekvő számát jelenti. Míg ugyanis az unió területéről Magyarországra érkező diákok száma néhány éve stagnál, évente nagyjából 20 százalékkal növekszik a harmadik országbeli hallgatók száma.
A legtöbben Kínából, Szerbiából és Iránból jönnek magyar egyetemekre – országonként körülbelül kétezer hallgató -, de ezer felett van a norvég, az ukrán, a török és a nigériai egyetemisták száma is.
A tanulmány szerint a növekvő tendenciának többféle magyarázata lehetséges.
(vs.hu nyomán DH)
