A magyar börtönöktől csak a montenegróiak zsúfoltabbak
Bűncselekmény elkövetése (vagy annak gyanúja) címén Magyarország kétszer annyi egyént tart lakat alatt, mint a nem sokkal népesebb Görögország, a mintegy 10 milliós Svédországban pedig alig harmadannyian ülnek fegyintézetekben.
Ha a szabadságvesztésre ítéltek számából indulunk ki, Kelet- és Nyugat-Európa bűnügyi fertőzöttsége között elég komoly eltérés mutatkozik. Míg Magyarországon durván minden ötszázadik személy vezekel éppen valamelyik büntetés-végrehajtási intézetben, Olaszországban például csak minden ezredik, Hollandiában pedig hozzávetőlegesen minden kétezredik – derül ki az Európa Tanács (ET) nemrég közzétett jelentéséből.
A posztszocialista államok közül nemcsak Budapest követ keményvonalas büntetőpolitikát, hanem több, gazdasági tekintetben erősebb EU-tag, például Csehország, Észtország, Lengyelország és Szlovákia is. Az egykori keleti blokkban viszont Szlovénia és Horvátország mellett éppen az unió két legszegényebb állama, Bulgária és Románia csukja a legkevesebb személyt rácsok mögé.
Magyarország tehát nem tartozik a legtöbb egyént fegyintézetben őrző államok közé, a honi „kóterek” azonban a montenegrói börtönökkel együtt a legzsúfoltabbnak számítanak a kontinensen.
Ami a bűnözés, mondhatni, nemzeti sajátosságait illeti, emberölés címén a legtöbb elkövetőt Albániában, Litvániában, Moldovában és Romániában csukják be Európában, míg a legkevesebbet Svájcban és Szlovákiában.
A nemi erőszak tekintetében a nagyobb államok közül Franciaország és Törökország áll az élen, míg a legtöbb rablást viszonylagosan Spanyolországban és Magyarországon hajtják végre.
(HVG nyomán)
