Módosul a magyar alkotmány: tilos lesz a betelepítés, korlátozzák a gyülekezési jogot
Három témában módosítaná a Fidesz-kormány az alaptörvényt, amelyet kedd délután nyújtott be az igazságügyi miniszter. Az illegális bevándorlással kapcsolatban az alkotmány kimondaná az idegen népesség betelepítésének tilalmát, és hogy a rendőrségnek küzdenie kell ez ellen. Emellett létrehozzák a közigazgatási bíróságokat, és korlátozzák a gyülekezési jogot.
Trócsányi László igazságügyminiszter benyújtotta a kormány nevében az alaptörvény hetedik módosítását. A módosító javaslat, amelynek megszavazásához a parlamenti képviselők kétharmada kell – ez megvan a Fidesz-KDNP-nek – 10 cikkből áll és három nagy témakört érint.
- az illegális bevándorlás elleni küzdelmet,
- a gyülekezési jog korlátozását,
- a közigazgatási bíróságok létrehozását.
Az első cikk a Nemzeti Hitvallást egészítené ki ezzel a mondattal: „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.”
A második cikk az EU-val kapcsolatos hatáskörgyakorlásról szól. „Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.”
Fontos változás, hogy az alaptörvényben konkrétan megtiltanák a betelepítést. Így módosítanák a szöveget. Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár – ide nem értve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket – Magyarország területén a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelme alapján élhet. A kérelem előterjesztése és elbírálása feltételeinek alapvető szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Új feladatot kap a rendőrség. „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában.”
Ahogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, bekerül az alaptörvénybe a magánélet és a magánlakások védelme, amely a gyülekezési jogot korlátozza.
A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével – szól a módosítás szövege. Illetve bekerülne ez a mondat is: „az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében.”
Az alaptörvény a bírósági rendszeren is változtatna, és lehetővé tenné a közigazgatási bíróságok létrehozását. Ezek döntenek közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben.
A közigazgatási bíróságok legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz – szól a módosítás.
(Index nyomán)
