A szovjet katonák Magyarországon több nőt erőszakoltak meg mint máshol
Évtizedekig alig lehetett szóba hozni, de amióta lehet, az áldozatok helyett azóta is mások keretezik. Lehet ideológiamentesen beszélni a nemi erőszakról? Ismerjük a tényeket? Oroszok a magyarok, vagy férfiak agressziója a nők ellen? A CEU nőtörténésze európai összehasonlításban vizsgálja a kérdést; Pető Andreával a háborús nemi erőszakról is beszélt az Index riportere.
Hány nőt erőszakoltak meg szovjet katonák Magyarországon?
Százezres nagyságrendben, de pontos számot nem lehet mondani. Sok méltatlan számháború zajlott, pedig nagy a forráshiány. Hogy maradt-e fenn forrás, azon múlik többek között, hogy a nemi erőszak áldozata tesz-e feljelentést a rendőrségen, ott születik-e ebből hivatalos papír, és az megmarad-e. Ha a Vörös Hadsereg katonái megszállnak egy falut, és beterelik a nőket egy pajtába, akkor a polgármester, ha van, tesz-e panaszt. Kérdés, mit lehet tudni a következményekről, lett-e valakinek nemi baja vagy abortusza, és mi történik a megszületett gyerekekkel: vannak, akiket megölnek, másokat elküldenek a távol élő nagymamához, vagy beadják árvaházba. Ezekre nem igazán vannak általánosítható adatok. Én csak reménykedem benne, hogy egyszer beengednek az orosz katonai levéltárba kutatni – az orosz rendszer állami szinten ma is a nagy honvédő háború mitikus értelmezésére épül. A jobb kutatási kapcsolatok mindenkinek jók lennének.
A könyve egyszerre szól a háborús erőszakról és annak utóéletéről: hogy hogyan beszéltek és nem beszéltek róla.
A rendszerváltás előtt nem lehetett a Vörös Hadsereg által a civil lakosság ellen követett atrocitásokról nyilvánosan beszélni. Gondosan összeállított forráskiadást tiltottak be, mert egy forrás említette a szovjet katonák nők ellen elkövetett atrocitásait. A rendszerváltás óta folyamatosan szorul vissza az a diskurzus, hogy a Vörös Hadsereg szabadságot és felszabadítást hozott, és ezzel párhuzamosan jönnek elő a megélt élmények, amiket az emberek el akarnak mondani. Nálunk azonban kialakult egy olyan beszédmód, amelyikben az áldozatok helyett mások mondják el, mi történt. Az emberek azon keresztül határozzák meg az ideológiai helyzetüket és az identitásukat, hogyan beszélnek erről az időszakról
Hogy szoktak mostanában?
Magyarországon ma leginkább etnicista keretben beszélnek a háborús nemi erőszakról, hogy azért követték el az erőszakot, mert „az oroszok ilyenek”. Szerintem inkább strukturalista keretben érdemes erről beszélni, mely szerint a militarizmus szerves része, hogy a katonák erőszakolnak. A nemi erőszak háborús fegyver.
A teljes interjú ITT érhető el.
.
