Kongresszust tartott a Jobbik, nemzeti ellenállást hirdettek
Története 20. országos kongresszusát tartotta a Jobbik szombaton délelőtt Budapesten. A kongresszuson a keresztény-nemzeti néppárt küldöttei egyhangúlag fogadták el a Nemzeti Ellenállás Kiáltványát.
„Változás nem történt a Jobbik gondolkodásában“
– mondta Sneider Tamás pártelnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatóján. A kiáltványban a Jobbik határozottan megfogalmazta, hogy a biztonságért küzdve, olyan országot akarnak, amely megvédi polgárait „mind a belső veszélyektől, mind a keresztény kultúránkat fenyegető illegális bevándorlóktól“, és ahol az állam vezetői „nem a saját vagyonuk gyarapítására, hanem az emberek tisztességesen szerzett javainak védelmére törekszenek.“
„A kongresszus cáfolt minden olyan híresztelést, amely a Jobbik gyengüléséről szól”
– jelentette ki Gyöngyösi Márton a rendezvényt követő sajtótájékoztatóján. Mint fogalmazott, a
„párt erős, stabil és növekedő”.
Ezután ismertette, hogy a kongresszus négy fő téma köré csoportosult a kiáltvány elfogadása mellett: a szervezeti átalakulásról, a frakció munkájáról, valamint az önkormányzati és EP-választásra való felkészülésről szólt. Újságírói kérdésre Jakab Péter, a párt szóvivője ennek kapcsán leszögezte, hogy a szövetségi politika csak olyan értelemben került szóba, hogy Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral elképzelhetetlen bármilyen együttműködés. A párt elnökhelyettese az EP-választás főbb témaköreinek a migrációt, a kivándorlást és az autonómia kérdéskörét jelölte meg.
A Jobbik őszi, zártkörű frakcióülésén döntött arról, hogy a hagyományos ellenzéki politizálás mellett aktív nemzeti ellenállásba kezdenek. Sneider Tamás mérföldkőnek nevezte a Nemzeti Ellenállás Kiáltvány egyhangú, a küldöttek 100%-nak támogatásával való elfogadását.
Sneider kiemelte, hogy a szöveg tartalmazza a párt identitásának és céljainak alapjait. A párt elnöke továbbá ismertette, hogy a Jobbik ezzel meghirdette az ellenállást a NER rendszerével szemben. Három fő területet említett, amelyben sürgős beavatkozásra van szerinte szükség. Az első a demográfiai válság, amely kapcsán leszögezte, hogy az elmúlt kormányok közül „a családbarát kormány” idején a legalacsonyabb a születésszám. A második a vállalkozók helyzete, mert szerinte véget kell vetni annak, hogy „rokoni és baráti kapcsolatok révén kerülnek száz és ezer milliárdok vállalkozókhoz”. Végül pedig a társadalom morális állapotát emelte ki, és úgy fogalmazott, hogy a magyarságon a „szolgalelkűség lett úrrá”, a Jobbik feladata pedig ennek a felszámolása, hogy „büszke és öntudatos magyar nemzet legyünk”. Hangsúlyozta, hogy a jövőben a Jobbik példát fog mutatni bátorságból, elkötelezettségből és tisztességből.
A kongresszuson átadásra kerültek a Pongrátz Gergely-érdemkeresztek is. Idén a két díjazott Szigeti Tóth János és Mátyás Ferenc lett.
(Magyar média nyomán)