Izzó nacionalista indulatok: Előtérben a „Szerb Vajdaság”
Még több mint három hét maradt a Délvidék Magyarországtól való elszakítása századik évfordulójának (VMSZ részéről cseppet sem kifogásolt) megünnepléséig, de a szerb nacionalisták máris örömmámorban, extázisban úsznak.
Az ölükbe hullott magyar földben látják az elégtételt Koszovó elvesztése után.
A hangulatot erőteljesen fokozzák a mélyszerb történészek, akik nem mulasztják el az alkalmat, hogy olykor akár nyíltan is belerúgjanak a magyarokba.
Mintha az itteni magyarságnak nem lenne elég, hogy a szerbek által elcsatolt területükön immár minimális autonómiát sem élvezhetnek.
Például Slobodan Bjelica történész az rtv.rs honlapján egyebek között kiemeli, hogy a precsáni („folyón túli”) szerbek „nemzeti felszabadításának” ötlete még 1790-ben, a temesvári szerb nemzeti kongresszuson merült fel. Területi autonómiát és külön szerb kancellária felállítását követelték.
Bjelica szavai szerint ez végül megvalósult.
A „Szerb Vajdaság” egy rövid életű szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban (jobbára a mai Délvidéken) 1848-49-ben.
Az említett történész úgy véli, „a Szerb Vajdaság az azt követő évtizedekben megihlette a jeles precsáni szerbeket, annak ellenére, hogy
ezen a területen a MAGYARIZÁCIÓ intenzív folyamata zajlott”.
Ez a mondat is hűen tükrözi azokat az izzó nagyszerb indulatokat, amelyek az „értelmiségi” körökben is fellobbanak a morbid évforduló kapcsán.
Bjelica szövegének folytatásában lelkesen ír Délvidék elcsatolásáról, de az idézett mondatot már képtelen felülmúlni.
(fotó: rtv.rs)