Délvidék Kiemelt 

Izzó nacionalista indulatok: Előtérben a „Szerb Vajdaság”

Még több mint három hét maradt a Délvidék Magyarországtól való elszakítása századik évfordulójának (VMSZ részéről cseppet sem kifogásolt) megünnepléséig, de a szerb nacionalisták máris örömmámorban, extázisban úsznak.

Az ölükbe hullott magyar földben látják az elégtételt Koszovó elvesztése után.

A hangulatot erőteljesen fokozzák a mélyszerb történészek, akik nem mulasztják el az alkalmat, hogy olykor akár nyíltan is belerúgjanak a magyarokba.

Mintha az itteni magyarságnak nem lenne elég, hogy a szerbek által elcsatolt területükön immár minimális autonómiát sem élvezhetnek.

Például Slobodan Bjelica történész az rtv.rs honlapján egyebek között kiemeli, hogy a precsáni („folyón túli”) szerbek „nemzeti felszabadításának” ötlete még 1790-ben, a temesvári szerb nemzeti kongresszuson merült fel. Területi autonómiát és külön szerb kancellária felállítását követelték.

Bjelica szavai szerint ez végül megvalósult.

A „Szerb Vajdaság” egy rövid életű szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban (jobbára a mai Délvidéken) 1848-49-ben.

Az említett történész úgy véli, „a Szerb Vajdaság az azt követő évtizedekben megihlette a jeles precsáni szerbeket, annak ellenére, hogy

ezen a területen a MAGYARIZÁCIÓ intenzív folyamata zajlott”.

Ez a mondat is hűen tükrözi azokat az izzó nagyszerb indulatokat, amelyek az „értelmiségi” körökben is fellobbanak a morbid évforduló kapcsán.

Bjelica szövegének folytatásában lelkesen ír Délvidék elcsatolásáról, de az idézett mondatot már képtelen felülmúlni.

(fotó: rtv.rs)   

Hasonló bejegyzések