„Orbán Viktor rendszere egy újfajta egypártrendszer”
Hosszú cikkben értekezik Orbán Viktor rendszerének lényegéről a New York Times. Az amerikai lap Magyarországra szakosodott újságírója leszögezi, hogy a magyar kormány letért a demokrácia hagyományos útjáról.
Ugyanakkor nem világos, milyen politikai rendszer irányítja most Magyarországot: az újságíró szerint ez a bizonytalanság teszi érdekessé ezt a „kicsi és marginalizált országot” nemzetközi szinten is.
A cikk két magyarázatot vázol fel:
- Magyarország új típusú autokrácia, amely a 21. század eszközeivel működtet egy 20. századi diktatúrát.
- Magyarország (a faji tisztaság emlegetése, a nacionalista romantika miatt) fasizmus, Gestapo nélkül.
A lap felsorolja az Orbán-rendszer azon jellegzetességeit, amelyek miatt nehéz definiálni a magyarországi eseményeket.
Léteznek a demokratikus intézmények, van sajtó, működnek a bíróságok. Csak éppen az intézményeket kitömték fideszes pártjelöltekkel, a média jó részét Orbán oligarchái tulajdonolják, a bíróságok mellett pedig létrehoztak egy párhuzamos, Fideszhez közeli bírósági rendszert.
Demokrácia, autokrácia vagy fasizmus?
Megszólal a Fidesz EU-s képviselője, Schöpflin György, aki szerint nem csak liberális demokrácia létezik, de az is a demokrácia keretei közt van, ami jelenleg Magyarországon zajlik.
Ezen vélemény ellenzői szerint az Orbán-rendszert ugyanakkor nem lehet a demokrácia értelmezése felől megérteni. Az autokráciák jellemzői segítenek beazonosítani a rezsimet.
A CEU rektora, Michael Ignatieff úgy véli, hogy Orbán rezsimje új jelenség, amit nem lehet a huszadik század kifejezéseivel megmagyarázni.
Magyarország a 21. századi demokrácia intézményeit megtartva valósít meg egypártrendszert
– magyarázta a rektor.
Keményebb véleményt fogalmazott meg Jason Stanley, a Yale professzora. A „Hogy működik a fasizmus?” című könyv szerzője szerint Orbán a fasiszta rezsimek taktikáit és ideológiáját használja fel a céljai eléréséhez. A kutató illusztrációként idézi a miniszterelnök februári beszédét: „Nem akarunk sokszínűek lenni úgy, hogy összekevernek bennünket (…) másokkal, olyanok akarunk lenni, mint amilyenek 1100 éve itt, a Kárpát-medencében lettünk.”
Az etnikai tisztaság és a mitikus múltra hivatkozás a fasizmus jellemzői, szögezi le Stanley.
A cikk rámutat, hogy
Orbán a központilag irányított médiának köszönheti, hogy hatalma ilyen erős: a tömegek a Fidesz által kreált valóságban élnek, és eszerint szavaznak.
A fentiekben leírtak kísértetiesen hasonlítanak a szomszédos Szerbiában uralkodó állapotokra, ami cseppet sem meglepő, ha szem előtt tartjuk, hogy a két ország vezetői komoly politikai és baráti kapcsolatot ápolnak, az összekötő kapocs szerepét pedig a délvidéki magyarok érdekeinek védelmét (papíron) ellátni hivatott VMSZ játsza.
(Index nyomán)
