Székesfehérváron két év alatt a semmiből egy 4000 fős ukrán kolónia nőtt ki
Miközben a Fidesz-KDNP kormány szóban az „idegenekkel” harcol, valójában egyik EU-s tagállamba sem olyan könnyű betelepülni, mint Magyarországra. Arányaiban többen érkeztek Magyarországra az elmúlt években, mint amennyi embernek Németország 2015-ben menedéket adott.
Aki azt akarja, hogy Magyarországot ne árasszák el a jövevények, annak csak a Fideszre szabad szavaznia – ez a kormánypárt üzenete az EP-kampányban is. Miközben Orbánék szóban az „idegenekkel” harcolnak,
valójában egyetlen másik EU-tagállamba sem olyan könnyű betelepülni Ukrajnából, Kínából vagy akár Törökországból, mint Magyarországra.
A jobb életre vágyó gazdasági bevándorlók százezres nagyságrendben éltek is a kormány által biztosított lehetőséggel.
Az Eurostat adatai szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben – két év alatt, 2015-ről 2017-re – 113 százalékkal az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma.
A portál megjegyezte, hogy „míg 2014-ben 40,085, 2015-ben 45,468, 2016-ban pedig 54,814 ember kapott ilyen engedélyt, addig 2017-ben a magyar állam 117,026 nem uniós állampolgárnak adott ki érvényes tartózkodási engedélyt”.
A Népszava hozzátette, hogy a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai alapján tavaly decemberben 263 ezer külföldi tartózkodott Magyarországon huzamosan, jogszerűen. 2018-ban 111 ezren kértek tartózkodási engedélyt, egy évvel korábban csupán 59 ezren. Jelentősen nőt a vendégmunkások száma is: tavaly 61 ezren kértek tartózkodási engedélyt munkavállalás céljából, egy évvel korábban ez a szám még csak 24,5 ezer volt.
A kormány aktuális kommunikációja szerint a vendégmunkás nem bevándorló, ezt azonban az utóbbiak mintha nem így gondolnák. A legnagyobb számban Ukrajnából érkeztek – egyedül a 100 ezer lakosú Székesfehérváron két év alatt a semmiből egy 4000 fős ukrán kolónia nőtt ki. Már Facebook oldaluk is van (a csatolt linken egy hasonló oldal), amelynek bejegyzései nem ideiglenes munkára, hanem áttelepülésre csábítják ukránul a jövevényeket, segítséget ígérve a papírmunkában és a lakhatásban is. Segít a kormány, illetve a fideszes önkormányzat is:
a városban jelenleg két nagy és legalább négy kisebb munkásszálló fogadja az ukránokat, egy újabb pedig most épül.
A nemzetgazdasági tárca 2017-ben projektmenedzsment-irodát hozott létre Budapesten az ukrán munkavállalók magyarországi elhelyezkedésének menedzselésére: ők szerzik meg az engedélyeket, a vízumot, az összes szükséges papírt. Akkori becslésük szerint két éven belül, vagyis idénre 100 ezer ukrán munkavállaló fog dolgozni Magyarországon.
Az Átlátszó helyszíni riportja alapján ugyanakkor Fehérváron nem a hiányzó munkaerő pótlásáról, hanem a meglévő dolgozók lecseréléséről van szó, amit az állam támogat, és amivel a foglalkoztató is jól jár: olcsóbb munkásokhoz jut, akik
„keményebben dolgoznak, legalábbis kezdetben, és több túlórát vállalnak, valamint nem ragaszkodnak a szakszervezeti tagsághoz és a kollektív szerződés meglétéhez sem”.
A lapnak nyilatkozó HR-esek azt is hangsúlyozták, hogy
nem kárpátaljai magyarokról, hanem ukránul vagy oroszul beszélő ukránokról van szó.
A Növekedés.hu-ban Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a téma kapcsán arra figyelmeztetett, hogy a magyar bérszint már az ukránoknak is alacsony: „Sajnos, az ukránok jó része ma már nem idejön (…) Oda megy dolgozni, ahol jóval többet kereshet (…) Külföldi munkaerő-fronton most az a legfrissebb fejlemény, hogy megindultak felénk a török vendégmunkások, illetve az őket foglalkoztató cégek.
